Külföldi platformokra is kivetné a reklámadót a kormány
A Google-ra, a Metára és más külföldi digitális platformokra is kivetné a 2027-ben visszatérő reklámadót a kormány. A jelenleg nulla százalékos adókulcs 3,75 százalékra emelkedik, az intézkedéstől pedig több mint 14 milliárd forintos bevételt vár a kabinet.
A Pénzügyminisztérium keddi háttérbeszélgetésén Kövesdy Attila adóügyekért felelős államtitkár egyértelműen arról beszélt, hogy a 3,75 százalékos reklámadót a külföldi digitális platformokra is ki akarják vetni. Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy 2027-től emelik a kulcsot, és már akkor külön említette a magyar hirdetési piacból jelentős bevételt szerző globális technológiai vállalatokat, köztük a Google-t és a Metát. Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy korábban már volt jogvita a nagy technológiai cégekkel, amelyek végül teljesítették az adóval kapcsolatos kötelezettségeiket.
Ez azért kulcskérdés, mert a magyar online reklámpiac jelentős része nem magyar médiavállalatoknál, hanem olyan nemzetközi platformoknál csapódik le, mint a Google és a Meta. Ha a külföldi szolgáltatókat nem sikerülne bevonni a rendszerbe, a reklámadó terhének jóval nagyobb része a hazai médiára és reklámpiaci szereplőkre jutna.
A Google-lal már egyszer eljutottak az uniós bíróságig
A kormánynak valóban van mire hivatkoznia. A Google Ireland és a magyar adóhatóság korábbi vitája egészen az Európai Unió Bíróságáig jutott. A 2020-ban lezárt ügyben azt vizsgálták, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal, ha Magyarország reklámadó-kötelezettséghez kapcsolódó bejelentkezést ír elő egy másik tagállamban – ebben az esetben Írországban – letelepedett szolgáltatónak.
Az uniós bíróság ebben a kérdésben Magyarországnak kedvező döntést hozott: kimondta, hogy az uniós joggal önmagában nem ellentétes, ha a külföldön letelepedett reklámszolgáltatót magyarországi reklámadó-kötelezettségével összefüggő bejelentkezésre kötelezik. Ugyanakkor a korábbi magyar szabályozás szankciórendszerét jogsértőnek találta, mert a külföldi szolgáltatókra rövid idő alatt aránytalanul magas bírságokat lehetett kiszabni. Vagyis a korábbi ítélet nem azt mondta ki, hogy a Google nem adóztatható Magyarországon reklámtevékenysége után: a külföldi szolgáltatók bevonását önmagában nem zárta ki az uniós jog, a kifogás az alkalmazott büntetési rendszerre vonatkozott.
Több mint 14 milliárdot várnak a reklámadóból
A számítások szerint a 3,75 százalékos kulcs több mint 14 milliárd forintos többletbevételt hozhat a költségvetésnek. Ez része annak az adócsomagnak, mellyel a kabinet a nagyobb vállalatoktól és a magasabb jövedelmű vagyonnal rendelkező szereplőktől több százmilliárd forintos többletbefizetést vár. A társasági adó emelése önmagában 240 milliárd forinttal javíthatja az egyenleget, míg a kiskereskedelmi, biztosítási és reklámadó együttesen 54 milliárd forintos pluszt hozhat.
A reklámpiac ugyanakkor már jelezte, hogy nem örül a változásnak. A Magyar Reklámszövetség szerint a reklámadó visszavezetése nemcsak a média- és reklámipar szereplőit érintheti, hanem közvetve a teljes gazdaságra negatív hatással lehet. A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi 0 százalékos reklámadó nem jelenti azt, hogy a szektor szereplői egyébként ne fizetnének adókat Magyarországon.
