Oroszország október végéig meghosszabbítja a dízelexport-tilalmat
Az orosz kormány úgy döntött, hogy 2026. október végéig meghosszabbítja a dízel exportjára vonatkozó korlátozást. A korlátozásokat az év során többször meghosszabbították, júliusban pedig már valamennyi üzemanyag-termelőre kiterjesztették. Az orosz energiaügyi minisztérium szerint az intézkedéseket a belföldi kínálat, a készletek és a kereslet alakulásától függően módosíthatják.
A tilalom hátterében az orosz finomítói rendszer problémái állnak. Az ukrán dróntámadások jelentős nyomást helyeztek a finomítói infrastruktúrára, miközben több orosz régióban ellátási zavarok jelentkeztek. Moszkva ezért igyekszik az országban tartani a megtermelt üzemanyagot.
Az orosz dízelexport drasztikusan visszaesett
Az intézkedés világpiaci következménye már most is látható. Az Európába érkező orosz dízelexport az áprilisi napi 508 ezer hordóról augusztusra mindössze 92 ezer hordóra zuhant. Ezzel párhuzamosan az ultraalacsony kéntartalmú dízel mediterrán ára július eleje és augusztus vége között tonnánként 953,5 dollárról 1314,75 dollárra emelkedett.
A piac azonban eddig talált helyettesítő forrásokat. Nagyrészt az Egyesült Államok lépett Oroszország helyére: a Mexikói-öböl menti térségből a Mediterráneumba irányuló dízelszállítás augusztusban napi 296 ezer hordóra emelkedett, az egy évvel korábbi mindössze 86 ezer hordó után. India ugyancsak növelte szállításait.
Trump támogatja az amerikai exportkorlátozást
Donald Trump szeptember 22-én nyilvánosan jelezte, hogy támogatja az export visszafogásának gondolatát. Scott Bessent pénzügyminiszter ugyancsak megerősítette, hogy a kormány vizsgálja az exportkorlátozás lehetőségét. A háttérben a rendkívül magas amerikai dízelárak és az ezek miatt növekvő belpolitikai nyomás áll. Az amerikai export 2026-ban közben napi 1,5 millió hordó környékére emelkedett, részben az orosz és közel-keleti kiesés pótlása miatt.
A Trump-kormányon belül ugyanakkor nincs egyetértés a teljes tilalomról. Chris Wright energiaügyi miniszter kifejezetten ellenzi azt. Ha az amerikai finomítók nem exportálhatják a dízelt, idővel elfogyna a tárolókapacitás, ezért csökkenteniük kellene a termelést. Csakhogy a dízel mellett ugyanazok a finomítók benzint és repülőgép-üzemanyagot is előállítanak, így a dízelár csökkentését célzó intézkedés végül a benzin és a kerozin drágulásához vezethetne.
Jelenleg legalább három amerikai forgatókönyv látszik: a teljes és ideiglenes exporttilalom; a részleges exportkorlátozás; illetve a finomítókkal kötött önkéntes megállapodás, amelynek keretében a vállalatok több dízelt tartanának az amerikai piacon. A Fehér Ház cáfolta, hogy eldöntötték volna egy 90 napos teljes tilalom bevezetését.
Európát hatalmas csapás érné
Egy amerikai exporttilalom azért lenne különösen veszélyes, mert az USA jelenleg a világ legnagyobb dízelexportőre. Az amerikai szállítások ráadásul éppen akkor váltak létfontosságúvá, amikor kevesebb orosz és közel-keleti dízel érkezik a piacra. Az Egyesült Államok a harmadik negyedévben napi mintegy 360 ezer hordó dízelt szállít Európába, szemben a háború előtti 250 ezer hordóval. Nagy-Britanniában és Hollandiában augusztusban az amerikai termék már a teljes dízelimport 62–72 százalékát adta.
Az amerikai export kiesése után Európának, Latin-Amerikának és más importőröknek ugyanazért a kisebb mennyiségű szabad dízelért kellene versenyezniük. India növelhetné az exportot, de kapacitása nem elegendő az amerikai mennyiség teljes pótlására. Oroszország korlátozza az exportot. A Wood Mackenzie számítása szerint lényegében Kína az egyetlen ország, amelynek jelenleg elegendő szabad finomítói kapacitása lehetne ahhoz, hogy érdemben enyhítse a hiányt, de egyáltalán nem biztos, hogy Peking ezt megtenné. Egy amerikai exporttilalom hatására az északnyugat-európai dízel finomítói árrés 27 százalékkal emelkedne. Európa ráadásul már most magas finomítói kapacitáskihasználtsággal működik.
Amerikában először olcsóbb lenne a dízel, aztán jönne a probléma
Az exporttilalom rövid távon valóban teljesíthetné Trump célját: több dízel maradna az Egyesült Államokban, és csökkenne az ára. A Goldman Sachs számítása szerint egy teljes tilalom kezdetben körülbelül 4 százalékkal, gallononként mintegy 25 centtel mérsékelhetné az amerikai dízelárat. Európában ezzel párhuzamosan körülbelül 3 dollárral emelkedhetne a nagykereskedelmi hordónkénti ár.
Egy esetleges exportkorlátozás esetén az USA-ban a probléma néhány hét múlva állna elő. A Wood Mackenzie szerint a tilalom napi mintegy 700 ezer hordónyi dízel-felesleget terelne az amerikai tárolókba. A Mexikói-öböl térségében lévő készletek valamivel több mint egy hónap alatt elérhetnék a maximális kapacitást. Ezután a finomítóknak napi több mint kétmillió hordóval kellene csökkenteniük a nyersolaj-feldolgozást. A termelés visszafogásával a benzinkínálat is csökkenne, és a tárolók telítődése után az amerikai benzin kiskereskedelmi ára akár 30 centtel is emelkedhetne gallononként.
