Bizonytalanná vált a 2027-es minimálbéremelés a korábban vállalt ütemhez képest
Gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartja a 2027-re korábban vállalt 14 százalékos minimálbér-emelést Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ–COOP Szövetség elnöke. A Világgazdaságnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye nem biztosít megfelelő fedezetet az eredeti vállalás teljesítéséhez, ezért új megállapodásra lehet szükség. A minimálbér mellett a garantált bérminimum 2027-es mértékéről is külön megállapodást kell majd kötni.
A munkáltatói érdekképviseleti vezető szerint ráadásul szinte biztos, hogy a jövő évi emelés mértéke nem éri el a tíz százalékot. „Ez a 14 százalékos béremelés a jövő évre vonatkozóan már most tudom mondani, hogy gyakorlatilag elképzelhetetlen” – fogalmazott Zs. Szőke Zoltán. Emlékeztetett arra, hogy a 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodásba a felek egy biztonsági záradékot is beépítettek. Ez lehetőséget ad a korábban rögzített számok újratárgyalására, amennyiben a gazdasági körülmények, különösen a GDP, az infláció és a versenyképességi mutatók jelentősen megváltoznak. A szövetség elnöke szerint most pontosan ez a helyzet állt elő. „Nincs mögötte olyan gazdasági növekedés, amelyik erre fedezetet nyújtana” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a megállapodásban szereplő számítási képlet alapján is új egyezségre lesz szükség.
Adócsökkentéssel segítheti a kormány a legkisebb keresetűeket
A bértárgyalások egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy a Tisza-kormány milyen adópolitikai intézkedésekkel segítené az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára korábban arról beszélt, hogy várakozásaik szerint olyan bértárgyalások következnek, amelyek során a kormányzat célzottan a munkavállalókat, elsősorban a legkisebb keresetűeket támogatná.
Zs. Szőke Zoltán most megerősítette, hogy valóban vannak ilyen kormányzati elképzelések. Elmondása szerint a legutóbbi Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén Kármán András pénzügyminiszter tájékoztatást adott a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteknek a kormány által vizsgált adózási változtatásokról. „Valóban vannak olyan elképzelések, hogy az alacsonyabb bért kereső emberek számára egy, a mostaninál kedvezőbb adózási rendszert vezessenek be” – mondta. A tervezett intézkedések elsősorban a minimálbért és a garantált bérminimumot kereső dolgozókat érinthetnék, de a valamivel magasabb jövedelműek számára is kedvezőbb adózási feltételek alakulhatnak ki.
A részletekről ugyanakkor egyelőre nincs végleges döntés. A szövetség elnöke szerint a kormányzati elképzelések még formálódnak, a pontos feltételek pedig várhatóan a 2027-es költségvetés elfogadásához kapcsolódva válhatnak ismertté. Felmerülhet az adójóváírás vagy az szja-terhek célzott mérséklésének lehetősége is, de hangsúlyozta, hogy konkrét konstrukcióról és annak mértékéről egyelőre nem tud beszámolni. A munkáltatói vezető ugyanakkor pozitív lépésnek tartaná, ha a kormány adópolitikai eszközökkel is hozzájárulna a munkavállalók nettó keresetének növeléséhez. Szerinte egy ilyen intézkedés a minimálbér-emelés mértékét is befolyásolhatná, hiszen a dolgozók jövedelmi helyzetét nem kizárólag a bruttó bérek változása határozza meg.
Mikor folytatódhatnak a minimálbértárgyalások?
Zs. Szőke Zoltán arról is beszélt, hogy a munkáltatók egyelőre további információkra várnak, ezért a következő VKF-ülés időpontját még nem tűzték ki. A kormány megalakulása óta már három alkalommal ülésezett a fórum, és a felek továbbra is annak keretei között kívánnak megállapodni a 2027-es bérekről.
Az érdemi tárgyalások megkezdéséhez azonban a munkáltatóknak ismerniük kell a kormány pontos adópolitikai terveit, valamint a jövő évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseket. Különösen fontosnak nevezte a várható GDP-növekedést, amely meghatározó tényező lehet a vállalkozások bérfizetési képességének megítélésében. A jelenlegi alacsony infláció ugyancsak lényeges szempont lehet a tárgyalásokon.
„A dolgozók nem a bruttó bérből élnek, hanem a nettóból” – hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán, hozzátéve, hogy a munkavállalók számára végső soron az számít, mennyi terméket és szolgáltatást tudnak megvásárolni a keresetükből. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése ráadásul a magasabb bérkategóriákra is hatással lehet, hiszen a vállalatoknak a belső bérarányok megőrzésére is figyelniük kell.
Mindezek alapján a 2027-es minimálbéralku egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a kormány tervezett adóintézkedései mekkora mozgásteret teremtenek a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
