Megállás nélkül öntötték a betont Paks II.-nél – a kormány a pénzről is döntés előtt áll
Huszonhárom óra alatt 2200 köbméter betont öntöttek a helyére a paksi atomerőmű bővítésénél. A Paks II. Atomerőmű Zrt. a Facebookon közölte, hogy az elmúlt hét végén az 5. blokki biztonsági épület alapozásán dolgoztak a szakemberek.
A 2026-os költségvetés módosítására benyújtott javaslat 206,6 milliárd forintot irányoz elő a Paks II. Zrt. forrásjuttatására. Ez 111,6 milliárd forinttal több az eredetileg tervezett 95 milliárdnál. A javaslatból ugyanakkor nem következik, hogy a kormány már döntött volna a beruházás változatlan formában történő folytatásáról.
A költségvetési módosítást augusztus 31-én nyújtották be az Országgyűlésnek. A parlamenti nyilvántartás szerint a javaslat még tárgyalás alatt áll, így a 206,6 milliárd forintot egyelőre tervezett előirányzatként, nem véglegesen elfogadott kiadásként kell kezelni. Az összeg a Paks II. Zrt. finanszírozására szolgálna, nem azt jelenti, hogy a teljes pénzt azonnal kifizetik a Roszatomnak.
A fejleményre az orosz sajtó is felfigyelt. Az EADaily a többletforrást annak jeleként értelmezte, hogy a magyar kormány a beruházással kapcsolatos bírálatai ellenére továbbra is számol Paks II.-vel. Magyar Péter korábban a projekt költségeit és késését kifogásolta, és közölte, hogy a beruházás teljes körű átvilágítása zajlik. A költségvetési keret emelése és a projekt jövőjéről szóló végleges döntés ezért két külön kérdés.
Orosz részről mindeközben a folytatást sürgetik. Elena Perminova, az orosz Szövetségi Tanács nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának első alelnöke a RIA Novosztyi szerint arra szólította fel Magyar Pétert, hogy ne halogassa a döntést. Megszólalása az orosz fél álláspontját tükrözi: a benyújtott költségvetési módosítás önmagában nem válaszolja meg, hogy a magyar kormány milyen feltételekkel kívánja folytatni az atomerőmű-bővítést.
A Roszatom és Magyar Péter megszólalása alapján a Paks 2 körüli vita egyre kevésbé pusztán arról szól, hogy mikor készül el az új atomerőmű. A tét immár az is, hogy a beruházás milyen költség mellett, milyen konstrukcióban és egyáltalán változatlan orosz részvétellel folytatódik-e.
