Nem tágítanak a magyar termelők: tavasszal már 5 százalékos áfát akarnak
A zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentését nem tekinti lefutott ügynek a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, noha a 2027-es költségvetés bemutatásakor és az azt követő sajtótájékoztatón sem esett szó az intézkedésről. Apáti Ferenc, a szervezet elnöke szerint az elmúlt fél évben az 5 százalékos áfakulcs bevezetése egyértelműen kommunikált kormányzati terv volt, ezért továbbra is abból indulnak ki, hogy a döntés napirenden marad.
A szervezet szerint nem az a kérdés, hogy megvalósul-e az adócsökkentés, hanem az, hogy 2027-ben pontosan mikor vezetik be. Bíznak abban, hogy erre már a zöldségek és gyümölcsök tavaszi főszezonjának kezdetéig sor kerülhet, ez azonban egyelőre az ágazati szereplők várakozása, nem bejelentett kormányzati döntés.
A miniszterelnök a jövő évi költségvetés főbb intézkedéseit ismertető parlamenti beszédében nem beszélt az eredetileg gyors bevezetésre ígért áfacsökkentésről, és a keddi sajtótájékoztatón sem került elő a téma. A FruitVeB ugyanakkor üdvözölte az árrésstop kivezetését, és köszönetét fejezte ki a döntésért, mivel a korlátozás szerintük rendkívül sok kárt okozott a hazai termelőknek.
Apáti Ferenc szerint a 27 százalékos áfakulcs fenntartásának következményei túlmutatnak azon, hogy a fogyasztók drágábban jutnak hozzá a zöldségekhez és gyümölcsökhöz. A magas adó olyan versenykörnyezetet teremt, amelyben a tisztességesen működő vállalkozások hátrányba kerülnek az illegális csatornákon értékesítőkkel szemben. A környező uniós országokban jellemzően 5–10 százalékos adó terheli ezeket a termékeket, ami erős pénzügyi ösztönzőt teremt a visszaélésekre.
A szervezet szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban nem áll rendelkezésre az állattenyésztésben megszokotthoz hasonló szigorú termelési nyilvántartási és ellenőrzési rendszer, a termékek gyors romlása és az időjárási károknak való kitettség pedig további lehetőséget teremt a visszaélésekre. A termésveszteségre vagy romlásra hivatkozva jelentős árumennyiségek tűnhetnek el papíron a legális kereskedelemből.
A FruitVeB elismeri, hogy az áfacsökkentés jelentős költségvetési áldozatot követelne: számításaik szerint a 27 százalékos kulcs 5 százalékra mérséklése mintegy 160 milliárd forintos közvetlen bevételkiesést okozna. Apáti Ferenc szerint azonban a döntés gazdasági hatásait nem lehet kizárólag a kieső adóbevétel alapján megítélni, mivel a gazdaság fehéredésével növekedhetne a szabályosan működő vállalkozások forgalma és javulhatna a hazai termékek versenyképessége az importtal szemben.
Amennyiben az adómérséklés teljes egészében megjelenne a bolti árakban, változatlan nettó ár mellett a zöldségek és gyümölcsök fogyasztói ára mintegy 17,3 százalékkal csökkenhetne, a tényleges árcsökkenést ugyanakkor a kereskedők árazási döntései és a piaci folyamatok is befolyásolnák.
A szervezet szerint a jelenlegi rendszer fenntartásának legnagyobb veszélye, hogy az illegális kereskedelem folyamatosan elszívja az árualapot a szabályosan működő termelői értékesítő szervezetek és kereskedők elől. Ez hosszabb távon a hazai termelés visszaszorulását, a szervezett értékesítési rendszerek meggyengülését és az importtól való függőség növekedését eredményezheti, ami a mezőgazdasági kibocsátásban, a foglalkoztatásban és a GDP-termelésben is megjelenhet. A FruitVeB értékelése szerint ezek a károk akár a 160 milliárd forintos közvetlen bevételkiesést is meghaladhatják.
A szakmai szervezet aggodalmai nem újak: október elején Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke szintén az árrésstop megszüntetését és az 5 százalékos áfa bevezetését sürgette, szerinte legkésőbb 2027 első negyedévében végre kellene hajtani az adócsökkentést. A FruitVeB korábbi figyelmeztetése arra is rámutatott, hogy az árrésstop, az erős forint és a magas áfa együttesen az importtermékeknek kedvezhet, miközben a magyar termelők jövedelmezőségét rontja.
Az ágazat továbbra is 2027 tavaszára várja a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentését; a kérdésre a részletes költségvetési javaslat és az ahhoz kapcsolódó adótörvény-módosítások adhatják meg a választ.
