Magyar Péter nem megy ki a Kossuth téri benzinkutas tüntetőkhöz
Négy napra a Parlament elé költöztek a független benzinkutasok, akik szerint a jelenlegi szabályozás már a vidéki töltőállomások fennmaradását veszélyezteti. A Kossuth téren azt mondták, beszéljenek olyan hangosan, hogy odabent is meghallják őket – meghallották: Magyar Péter az Országgyűlésben közölte, nem megy ki hozzájuk, majd egy 100–150 millió forintos luxusautóval érkező vezetőről beszélt.
Néhány méterre az Országháztól felállított sátorban kezdte meg hétfőn konzultációs fórumát a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ). A szeptember 28. és október 1. közötti rendezvény célja a szervezet szerint, hogy a független kutak problémáit közvetlenül vigyék a döntéshozók elé.
A fórumon többször is elhangzott mondat – „Beszéljünk hangosan, hogy a Parlamentben is hallják!” – végül gyorsan új értelmet kapott. Az Országgyűlésben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke ugyanis arról kérdezte Magyar Péter miniszterelnököt, hogy kimegy-e a demonstrálókhoz.
A kormányfő közölte, hogy aznap nem megy ki hozzájuk, ugyanakkor azt mondta, a kormány másnap fogadja a fuvarozók és más demonstrálók képviselőit. Ezután arról beszélt, hogy szívesen megmutatná Toroczkainak azt a „100-150 milliós luxusautóról” készült fényképet, amely szerinte a Független Benzinkutak Szövetségének egyik vezetőjéhez köthető. A miniszterelnök ebből azt a következtetést vonta le, hogy „a magyar embereknek nem ezeket a százmilliós vagy milliárdos üzletembereket kell megmenteniük”. Magyar Péter nem nevezte meg, hogy a szövetség melyik vezetőjéről beszélt.
A Parlament előtti sátorban eközben éppen arról beszéltek a független kutasok, hogy szerintük nem luxusprofitról, hanem sok esetben a családi vállalkozások túléléséről van szó. Az FBSZ 2022-ben jött létre a független töltőállomások érdekképviseletére. A szervezet képviselői a megnyitón azt mondták, Magyarországon nagyjából kétezer benzinkút működik, amelyek mintegy fele nagy hálózatokhoz tartozik, a másik fele pedig független töltőállomás.
Az elmúlt években többször próbáltak egyeztetni a kormányzattal, a mostani Kossuth téri megjelenést pedig azért szervezték meg, mert álláspontjuk szerint ezek a próbálkozások nem hoztak megfelelő eredményt. A rendezvény meghirdetésekor az FBSZ azt közölte: nem kiváltságokat kér, hanem tisztességes versenyfeltételeket, kiszámítható szabályozást és szakmai párbeszédet.
Egy Tokaj-Hegyalján működő töltőállomás tulajdonosa elmondása szerint korábban arra törekedett, hogy kedvező árakon szolgálja ki a környék lakóit, vállalkozásait és gazdálkodóit, az elmúlt időszak piaci helyzete azonban ezt felborította. Először megpróbálta követni a nagyobb hálózatok árait, ám a hónap végére „soha nem látott veszteséget” könyvelt el. Mivel nem akarta veszteségessé tenni a régóta működő családi vállalkozást, árat emelt, ennek következményeként pedig állítása szerint a forgalma mintegy 70 százalékkal visszaesett.
Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke hosszasan vezette végig a hallgatóságot azon, milyen tételekből áll össze egy liter üzemanyag ára. A szervezet szerint félrevezető lehet pusztán a kutak magas árbevételéből következtetni azok jövedelmezőségére. Az üzemanyag beszerzési ára mellett jövedéki adó, áfa és több más teher jelenik meg a rendszerben. Gépész külön kiemelte a kiskereskedelmi adót, amely állítása szerint a benzinkutaknál az árbevétel 3 százalékát is elérheti, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozás nyereséges vagy veszteséges. Beszélt az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer költségéről is, amely számításaik szerint kutanként és egyéb körülményektől függően literenként 8–15 forintos terhet jelenthet.
A szervezet szerint a független kutak összességében évente mintegy 400 milliárd forintnyi adót fizetnek be a költségvetésbe, ebből kell kigazdálkodniuk az üzemanyag szállítását, a dolgozók bérét és járulékait, a rezsit, valamint a töltőállomások működéséhez kapcsolódó számos kötelező vizsgálatot, hitelesítést és karbantartást.
A fórum egyik legerősebb érve a vidéki ellátásról szólt: Gépész szerint egy autós számára még vállalható lehet, ha egy bezáró töltőállomás miatt 15-20, esetleg 30 kilométerrel messzebb kell tankolnia, egy mezőgazdasági gépnél azonban már egészen más a helyzet. A szövetség attól tart, hogy ha tömegesen tűnnének el a kisebb kutak, a megmaradó nagy töltőállomások logisztikai rendszerére is nagyobb teher nehezedne. Gépész a 2022 végén tapasztalt ellátási problémákat és sorban állásokat hozta fel példaként.
Az FBSZ ezért többek között azt szeretné elérni, hogy a kiskereskedelmi adó ismét sávos legyen, valamint rendeződjön a kisebb kutak támogatásának kérdése. A szervezet állítása szerint nem különleges elbánást akar, hanem olyan rendszert, amelyben a kisebb, családi tulajdonú töltőállomások is gazdaságosan működhetnek. A Kossuth téri fórum október 1-jéig tart.
