A Költségvetési Hiány és Az Államháztartás Jövője
A Pénzügyminisztérium múlt héten közzétett jelentése sokkoló adatokat tárt fel a magyar költségvetés állapotáról, jelezve, hogy a hiány mértéke a korábban becsült adatoknál is magasabb. A 2026-os költségvetés tervezete alapján a hiány a GDP 3,7 százaléka körül alakult, azonban a kormány átvilágításai szerint, ha a kormányváltás nem történt volna meg, a deficit akár a GDP 8,3 százalékára is rúghatott volna. Ezentúl az EU-val kötött megállapodások és a kormányzati lépések révén az idei hiányt 7,5 százalékra szeretnék mérsékelni.
A kormány augusztus végéig tervez módosítani az idei költségvetést, ahol új hiánycélt határoznak meg. Az október végéig benyújtandó 2027-es költségvetés mellett középtávú költségvetési terv kidolgozása is a napirenden van. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója figyelmeztetett, hogy a mostani hiány már nem csökkenthető érdemben, ráadásul számolni kell azzal is, hogy az Európai Unió elfogadja a benyújtott számlák egy részét, így várhatóan megérkeznek az uniós források is.
A Pénzügyminiszter és A Kihívások
Kármán András, a pénzügyminiszter, korábban kijelentette, hogy az idei hiány közel 2 százalékpontját egyszeri tételek okozzák. Levonva ezeket, egy 5 százalékos tartós hiány alakulhat ki, amelyet a következő években kezelni kell. A már bejelentett intézkedések, mint például a nyugdíjkorrekció és a minimálbéresek adómentessége, még további költségeket jelenthetnek. Molnár László számításai alapján a már ismertetett ígéretek teljesítése körülbelül 1500 milliárd forint többletkiadást jelentene évente, és a 2027. január 1-re tervezett adómentesség bővítése akár további 200 milliárd forint kiadást is magával hozhat.
A Költségvetés Fenntartható Szerkezete
Molnár László megjegyzi, hogy az államadósság növekedése egészen 4000 milliárd forintra is rúghat, melyhez a kamatszint 5 százalékos emelkedése is társulhat, ez pedig évi 200 milliárd forintos többletkamatot jelenthet. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós és állami források beérkezése nem automatikusan csökkenti a költségvetési hiányt, hiszen a folyamat elsődlegesen a költségvetés likviditását javítja.
A Politikai Bátorság Szerepe
A 2027-re jelzett 6,1 százalékos hiány tarthatósága kérdéses, mivel a jelenleg tükrözött számok nem tartalmazzák teljes egészében az új kormány vállalásainak költségvetési hatásait. Hangsúlyozza, hogy ha a kormány komolyan gondolja a maastrichti kritériumok teljesítését és az euró bevezetését, akkor a hiányt 2027-re minimum 5,5 százalékra kellene csökkenteni, ami körülbelül 1800 milliárd forintos költségvetési kiigazítást igényelne.
Mindezek a kihívások arra ösztönzik a kormányt, hogy politikai bátorsággal kezdjen hozzá a költségvetési források átvizsgálásához és a pazarló állami működés csökkentéséhez. A megtakarítások forrása lehet a közbeszerzések és a gazdaságfejlesztési támogatások felülvizsgálata is, míg a bevételi oldal esetében a tervezett vagyonadó és a társaságiadó-kulcs megemelésének lehetőségei is relevánsak.
