Ripityára lőhetik a háborús övezetben rejtegetett amerikai adatközpontokat
Az iráni háború rámutatott arra, hogy a digitális infrastruktúra is háborús célponttá válhat. Az amerikai kötődésű adatközpontok az elsők között szenvedtek el csapásokat a térségben.
A Howden biztosítási brókercég elemzése szerint az adatközpontokat érintő perek és választottbírósági ügyek száma a 2021-es négy esetről 2026 első felére 14-re emelkedett. Az ügyek főként tervezési, övezeti besorolási és környezetvédelmi problémák miatt alakultak ki. A zajjal, a dízelgenerátorok kibocsátásával és a vízfelhasználással kapcsolatos panaszok az elmúlt három évben a felelősségi ügyek növekedésének 78 százalékát adták.
2025-ben az aktív konfliktuszónáktól 10–15 kilométerre található adatközponti kapacitás a megelőző öt évben regisztrált mennyiség mintegy 60 százalékának felelt meg. A kockázat 2026-ban kézzelfoghatóvá vált: iráni drónok több adatközpontot is elértek az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben. Ez volt az első ismert eset, amikor kereskedelmi adatközpontokat szándékosan, háborús körülmények között támadtak.
Az amerikai techcégek a Perzsa-öbölbe vitték az adatközpontokat
A Közel-Kelet az elmúlt években az adatközpont-fejlesztések egyik fontos célpontjává vált. A Google, az Oracle és az Amazon számára a térség vonzerejét többek között a rendelkezésre álló energia, az infrastruktúra-fejlesztések és az ingatlanpiaci lehetőségek jelentik. A vállalatok gyakran helyi üzemeltetőkkel partnerségben működnek, ezért nem mindig könnyű megállapítani, hogy egy létesítmény milyen szoros kapcsolatban áll egy amerikai technológiai céggel.
A DC Byte adatai szerint hat arab országban összesen mintegy 230 adatközpont épült fel vagy áll fejlesztés alatt. Ezek közül csak néhányat üzemeltet teljes egészében valamelyik amerikai technológiai óriás, elsősorban az Amazon. Az Öböl-térség stratégiai jelentőségét növeli, hogy az Amazon és a Google 2021-ben összesen 1,2 milliárd dollár értékű szerződést kapott az izraeli kormánytól felhőszolgáltatások biztosítására.
A Reuters március eleji beszámolója szerint az Amazon Web Services két egyesült arab emírségekbeli létesítménye közvetlenül megsérült, Bahreinben pedig egy közeli támadás okozott károkat. A találatok strukturális és vízkárokat, valamint hosszabb szolgáltatáskieséseket okoztak. Az iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy az adatközpontok szerepét akarták feltárni az ellenség katonai és hírszerzési tevékenységében.
Nincs az a fedezet, ami elegendő lenne a háborús kockázatra
Egy modern, mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpont értéke a csúcskategóriás GPU-hardverek miatt mára elérheti a 20–30 milliárd dollárt helyszínenként. A globális biztosítási piac maximális kapacitása egyetlen helyszínre nagyjából 15 milliárd dollár. A háborús pusztítás kockázata miatt a biztosítók képtelenek vagy nem hajlandóak ekkora koncentrált kitettségre hagyományos tarifákon fedezetet nyújtani.
Mivel a piaci biztosítási felárak az egekbe szöktek, és a standard vagyonbiztosítások mereven kizárják a háborús cselekményeket, az olyan tech-óriások, mint az Amazon, a Google vagy az Oracle egyre inkább a saját, háborús és katasztrófeseményekre fókuszáló minibiztosítóikra támaszkodnak. Az ezekbe fizetett belső prémiumok globálisan 8 százalékkal, mintegy 240 milliárd dollárra nőttek.
Európában az energia és a lakosság viszonyulása jelent kihívást
Európában mintegy 3300–3500 adatközpont működik, a legnagyobb állománnyal Németország és az Egyesült Királyság rendelkezik. A gyors fejlesztések egyre nagyobb nyomást helyeznek az elektromos hálózatokra és a helyi közösségekre. Az Egyesült Királyságban az Ofgem arra figyelmeztetett, hogy a spekulatív adatközpont-projektek jelentős hálózati kapacitást köthetnek le.
A biztosítási piac számára mindez azért jelent különösen nagy kihívást, mert a kockázatok egyre inkább összeérnek. Egy háborús támadás egyszerre okozhat fizikai kárt, kibertámadáshoz hasonló informatikai következményeket és üzletmenet-kiesést. A Howden szerint emiatt egyre nehezebb élesen elválasztani egymástól a vagyon-, a kiber- és a háborús biztosítási kockázatokat.
A világ 1990 óta kiépült adatközponti kapacitásának 58 százalékát mindössze öt év alatt, 2020 és 2025 között adták át. Ez jól mutatja, milyen gyorsan vált az adatközponti infrastruktúra a digitális gazdaság egyik legfontosabb beruházási területévé, és egyben azt is, hogy a korábban elsősorban informatikai infrastruktúraként kezelt létesítmények mára stratégiai és geopolitikai jelentőségű eszközökké váltak.
