Elszabadul a pokol a gázpiacon: már most is alig kezelhető a helyzet, nemsokára Magyarország is megérzi
A hollandiai gáztőzsde azonnali ára elérte a gázválság utoljára 2022 végén mért, 100 dollár közeli szintjét. A gázár már egy éve durván felfelé tart, és nincs jele a szelídülésének. Magyarország is egyre többet fizet az importért, de a java csak jövőre jön.
Nagyjából két hónap múlva jelenik meg a magyar–orosz hosszútávú gázszerződés alapján az importgáz árában a földgáz árának emelkedése. A szerződés szerint Magyarország olyan árat fizet a piaci orosz gázért, amelyben a két hónappal korábbi, de az egy hónappal későbbi szállításra vonatkozó tőzsdei gázárat veszik figyelembe. Ez az ár a hollandiai TTF tőzsde ára. A megállapodás 15 éven át évi 4,5 milliárd köbméterre vonatkozik.
A TTF-en az azonnali ár ezer köbméterenként átszámolva 950–1015 euró. 2026. október 10-én délután a jegyzés már majdnem 99 euró volt megawattóránként, egy évvel korábban még 32 euró alatt. Az elmúlt egy hónapban mintegy 40 százalékos drágulás következett be. A két hónapos csúszással számolt magyar importár alapján az MVM CEEnergy és a többi kereskedő már hónapok óta többet fizethet a metánért, mint amennyit erre az évre tervezett.
A jelenlegi árszint fennmaradása esetén jövőre a mostaninál másfélszer, de akár kétszer drágábban is érkezhet a földgáz Magyarországra. A TTF árai jelenleg is magasak, a földalatti gáztárolók töltöttsége sokéves összevetésben alacsony, az amerikai–iráni háború miatt nem élénkülhet a cseppfolyós földgáz nemzetközi piaca, és jövőre tovább szigorodik, újabb ágazatokra terjed ki az uniós széndioxid-kvóta kereskedelmi rendszer.
A jövő évi költségvetés tervezetében az áram és a gáz drágulása miatt szerepel az ideinél sokkal nagyobb, 1165 milliárd forintos tétel a rezsicsökkentés fenntartására.
Magyarország éves gázigénye 8–8,5 milliárd köbméter. Ezt a 4,5 milliárd köbméteres orosz forrás mellett évi 2 milliárd körüli belföldi termelés és további 2–2,5 milliárd köbméter behozatal egészíti ki. A felhasznált gázból évente mintegy 3 milliárd köbmétert vásárol meg a lakosság és a mikrovállalkozói szektor, döntően kedvezményes áron. A fennmaradó 5,5 milliárd köbméter az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóké. Az 5,5 milliárd köbméter jelentős részét az energiaipar használja áram- és hőtermelésre, sok gázt használ alapanyagként a vegyipar és a műtrágyagyártás, valamint energiahordozóként az ipar több ága.
A kkv-k 2022 derekán szorultak ki az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságból. Közvetlenül az energiakereskedőktől vásárolnak, például az MVM Nexttől, a MET-től, az E.ON-tól, a Cyebtől, az Audaxtól vagy az Alteótól. Attól függően, hogy milyen konstrukcióban szerződtek, jelenleg vagy megúszták a drágulás hatását, vagy erősen szenvednek a magas gázáraktól, vagy csak részben érinti őket. Védettségük vagy kitettségük 1–2 évre szól a gázvásárlási szerződésük időtartamától függően. A fix áras szerződéssel rendelkező kkv-kat sújtja legkevésbé a drágulás, a tőzsdei árakhoz kötött, indexált árú szerződéssel rendelkezők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. A nagyobb vállalatok jobban ki tudják védeni, illetve elviselni a piaci ármozgásokat.
