Újabb gazdatüntetés jöhet Brüsszelben: elfogyott a türelem
Ismét utcára vonulhatnak az európai gazdák, mert a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon továbbra is jelentős agrártámogatási megszorítások szerepelnek. Az európai gazdaszervezetek szerint a közös agrárpolitika meggyengítése már az élelmiszer-termelés biztonságát veszélyezteti, ezért várhatóan újabb gazdatüntetés lesz Brüsszelben.
A gazdálkodók attól tartanak, hogy a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak csökkentése tartósan rontaná az európai mezőgazdaság jövedelmezőségét és versenyképességét. A nyomás két irányból is nő: a tagállamok az agrárpolitikai reform mellett a teljes közösségi költségvetés mérsékléséről is tárgyalnak.
Egy brüsszeli tüntetés lehetőségéről számolt be a Flamand Mezőgazdasági és Kertészeti Információs Központ. E jelentések szerint az európai gazdák novemberben vagy decemberben készülnek tiltakozásra. A francia FNSEA elnöke, Arnaud Rousseau egy interjúban kijelentette, hogy a tiltakozás elkerülhetetlen.
A feszültség közvetlen előzménye, hogy az uniós költségvetési tárgyalásokat irányító ír elnökség október 10-én olyan javaslatot terjesztett elő, amely az Európai Bizottság eredeti elképzeléséhez képest mintegy 8 százalékkal csökkentené a következő hétéves költségvetés egészét. A tárgyalási dokumentum szerint a mezőgazdasági és regionális fejlesztési kiadásokat magában foglaló kereteknél további, megközelítőleg 3 százalékos mérséklés is napirenden van.
Az európai gazdaszervezetek már a bizottsági reformtervezetet is elfogadhatatlannak tartották. A Copa-Cogeca arra figyelmeztetett, hogy a közös agrárpolitika finanszírozása több mint 20 százalékkal is visszaeshet, miközben az infláció miatt a támogatások vásárlóereje ennél is nagyobb mértékben csökkenhet. A gazdák azt is kifogásolják, hogy az eddig elkülönített mezőgazdasági források egy szélesebb, nemzeti és regionális terveken alapuló finanszírozási keretbe kerülnének, ami meggyengítheti a KAP önállóságát.
A Copa-Cogeca október 10-i közleményében úgy értékelte, hogy az új költségvetési javaslat továbbra is fenntartja a mezőgazdaságot érintő megszorításokat, miközben nem kínál garanciákat a KAP önálló és közös jellegének megőrzésére. A szervezet szerint súlyos stratégiai hiba lenne, ha az unió éppen akkor gyengítené a mezőgazdaság finanszírozását, amikor az ágazatnak egyszerre kell megbirkóznia a szélsőséges időjárással, az emelkedő termelési költségekkel és a nemzetközi kereskedelem bizonytalanságaival.
A gazdaszervezetek azt is kifogásolják, hogy az európai termelőkkel szemben egyre szigorúbb környezetvédelmi és termelési követelményeket támasztanak, miközben az importtermékek esetében nem minden területen érvényesülnek azonos feltételek. Mindez különösen érzékeny kérdés Lengyelországban, ahol az ukrán agrárimport és az uniós kereskedelmi megállapodások körüli viták korábban is jelentős tiltakozásokat váltottak ki.
A költségvetési reform magyarországi következményei különösen súlyosak lehetnek, mivel a hazai mezőgazdasági vállalkozások jövedelmezőségében meghatározó szerepet játszanak a közvetlen agrártámogatások. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége korábbi értékelése szerint az új uniós költségvetési ciklusban akár százmilliárd euróval, vagyis mintegy 37 500 milliárd forinttal is kevesebb forrás juthat az európai mezőgazdaságnak.
A Magosz számításai alapján már évi 20 ezer eurós, mintegy 7,5 millió forintos területalapú alaptámogatás felett megkezdődhetne a juttatások sávos csökkentése, ami a jelenlegi támogatási szintekkel számolva akár a 100–120 hektáros magyar gazdaságokat is érinthetné. A tervezet a meghatározott értékhatár feletti támogatási részre 20 százalékos mérséklést irányoz elő, emellett gazdaságonként évi 100 ezer eurós, körülbelül 37,5 millió forintos felső korlátot is bevezetne. További vitát váltott ki a nyugdíjaskorú gazdálkodók támogatási jogosultságának tervezett korlátozása is.
A gazdaszervezetek tiltakozásának különös aktualitást ad az európai mezőgazdaság idei teljesítménye. Az Európai Bizottság októberben közzétett rövid távú agrárpiaci előrejelzése szerint az uniós gabonatermelés a 2026/2027-es gazdasági évben 262 millió tonnára csökkenhet, ami 9,6 százalékkal maradna el az előző évi mennyiségtől. A visszaesést elsősorban a rendkívüli hőség és aszály okozta, de a magas energia- és műtrágyaárak, valamint a nemzetközi szállítási nehézségek is jelentősen rontják a termelők helyzetét.
Az október 15–16-i uniós csúcstalálkozó sem hozott végleges megállapodást a következő hétéves költségvetésről. A tagállamok között továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak a teljes költségvetési keret nagyságáról és a források elosztásáról. A nettó befizető országok egy része további kiadáscsökkentést sürget, míg más tagállamok a mezőgazdasági és kohéziós támogatások megőrzését tekintik elsődlegesnek.
