13. havi nyugdíj: költségek és következmények
Kiemelt támogatásban részesültek a nyugdíjasok 2025 februárjában, mivel a kormány teljesítette ígéretét a 13. havi nyugdíj megőrzésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium friss jelentése szerint mintegy 2,5 millió ember kapott dupla ellátást, amelynek összköltsége 1993,4 milliárd forintot tett ki az utóbbi években. Az intézkedések célja, hogy megőrizzék a nyugdíjak vásárlóértékét és szociális stabilitást biztosítsanak.
Februári államháztartási hiány és gazdasági tényezők
A költségvetés elkerülhetetlen árnyoldala azonban nyilvánvalóvá vált: az idei év első két hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1722,8 milliárd forintos hiányt mutatott. Februárban egyedül 1655,0 milliárd forint deficitet regisztráltak, amely messze felülmúlta az időarányos értékeket. Az áfa-visszatérítések szezonális csökkenése és a tél okozta megnövekedett rezsicsökkentési támogatások további terhelést jelentettek a költségvetés számára. Csak februárban 150,9 milliárd forintot emésztett fel a rezsitámogatás.
Állampapír-kiadások: rejtett terhek
Az állampapírok kamatfizetése szintén jelentősen hozzájárult a kiadások növekedéséhez. Csak február végéig 1038,3 milliárd forintot költöttek állampapírhoz kapcsolódó kamatkiadásokra, ami 182,9 milliárd forintos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az előre megtervezett Prémium Magyar Állampapír-sorozatok kifizetései jelentős pénzforrást emésztettek fel, amely még inkább próbára tette az államháztartás fenntarthatóságát.
Egészségügyi támogatások: új prioritások
A kormány továbbá megemelte az egészségügyi ellátásokra fordított összegeket. 2025 február végéig 531,5 milliárd forintot fordítottak gyógyító-megelőző ellátásokra, ami 145,2 milliárd forinttal haladta meg az előző évi kiadásokat. Emellett a járóbeteg-ellátás és kórházi szolgáltatások jelentős pluszforrásokhoz jutottak, különös tekintettel a prioritásként kezelt egészségügyi intézmények támogatására.
A hiány mögötti egyszeri tényezők
A minisztérium hangsúlyozta, hogy az államháztartási egyensúlyban tapasztalható fennakadások nem általános jelenségek, hanem egyszeri tényezők következményei. Az alacsony nettó áfabevételek és a kiadások idényjellegű kiugrásai, mint például a 13. havi nyugdíj kifizetése és a rezsicsökkentési támogatások, mind jelentős szerepet játszottak a hiány alakulásában. A februári 318,5 milliárd forintos áfabevétel az éves előirányzat mindössze 4 százalékát tette ki, ami komolyan rontotta a havi egyenleget.
A jövő fenntarthatósági kihívásai
Bár a nyugdíjasokat érintő támogatások társadalmi célja egyértelmű, és az állampapír-kifizetések a hazai lakosságot hivatottak erősíteni, az államháztartás mutatói folyamatos kérdéseket vetnek fel a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot illetően. Az intézkedések árnyoldala, hogy a kormányzó politikai célok elérése érdekében vállalt pénzügyi terhek idővel torzíthatják a gazdaság általános egyensúlyát.
Forrás: www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/03/13-havi-nyugdij-ennyibe-kerult-allam
