Eljött az árrésstop kivezetésének ideje a JVSZ szerint
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) csütörtöki közleményében az árrésstop kivezetése mellett foglalt állást. A szervezet szerint a jelenlegi alacsony infláció, a csökkenő élelmiszerárak, az erős forintárfolyam és a jegybank hosszú távú inflációs céljának csökkentése együttesen megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.
Az elemzés szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom közel egyharmadát érintő, piacellenes intézkedés 18 hónapja torzítja a piacot, a korábbi árszabályozásokkal együtt pedig már több mint 4 éve, ráadásul az uniós joggal sem egyeztethető össze. Felidézték azt is, hogy a korábban széles körben elterjedt lakossági élelmiszerakciók – amelyek gyakran igazi versenyhelyzetet teremtettek a hazai kiskereskedelmi láncok között – eltűntek az elmúlt években.
Veszteségek és létszámleépítések a kereskedelmi láncoknál
A kereskedelmi láncok többszáz milliárd forint nagyságrendű veszteséget kénytelenek elszenvedni. Az élelmiszerek esetén a 10 százalékos kiskereskedelmi árrés mélyen elmarad a szupermarketek 30 százalék körüli költségszintjétől. Emiatt egyre több üzlet hajt végre létszámleépítést vagy rövidíti nyitvatartási idejét, ami negatívan érinti az üzletmenetet.
A JVSZ álláspontja szerint a szabályozás a hatályán kívül eső, kisebb üzletekre is negatív hatással volt, ugyanis kisebb volumenük miatt az alapból magasabb beszerzési árak és a magasabb fajlagos költségek miatt nem tudtak vásárlóiknak versenyképes árú termékeket kínálni.
Az árrésstop a magyar beszállítókat és az agráriumot is sújtotta
A közlemény idézi Csorbai Hajnalkát, a JVSZ elnökét, aki szerint már a szabályozás bevezetésekor szakmailag hibás volt az árrésstop indoklása, ugyanis az akkoriban jelentősen megemelkedett árak nem a kereskedelmi árrés, hanem például az alapanyagárak miatt emelkedtek. Az intézkedés kifejezetten hátrányosan érintette a magyar beszállítókat és ezen keresztül a magyar agrárium egészét is, mert a kereskedők a veszteségminimalizálás érdekében esetenként rákényszerültek az importárelőny kihasználására.
A JVSZ szerint az árrésstop fenntartása a magyar gazdaság jelenleg alacsony beruházási környezetében tovább rontja a beruházási hajlandóságot, a magyar beszállítók ugyanis nem tudnak olyan hasznot elérni, amely lehetővé tenné a beruházáshoz szükséges profit megteremtését. Az árrésstop kivezetésével ugyanakkor újra megjelenhetnek a piaci igényekhez illeszkedő akciós termékek, amelyek fokozzák a vásárlói keresletet, ezzel növelik a kiskereskedelmi forgalmat és az állami bevételeket is.
Csorbai Hajnalka úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú inflációs céljának csökkentése különösen indokolttá teszi, hogy a magyar gazdaságban meglévő, mesterséges inflációs feszültségeket mielőbb megszüntessék; az árrésstop kivezetése ennek első logikus lépése.
Az MNB szerint kivezethető, a kormány napirendre sem vette
A Magyar Nemzeti Bank a mindenkori kormánytól független intézmény, így már az figyelmet érdemlő mozzanat volt Varga Mihály közlésében a legutóbbi kamatdöntő ülést követő tájékoztatón, hogy egyértelműen utalt egy kormányzati intézkedésre azzal, hogy a jegybank szerint most megfelelő időszak lehet az árrésstop kivezetésére.
A jegybankelnök nem foglalt közvetlenül állást a kormány hatáskörébe tartozó intézkedésről, ugyanakkor jelezte, hogy az MNB számításai alapján a jelenlegi inflációs környezet kedvező feltételeket teremthet az árrésstop fokozatos kivezetéséhez, amit a forinterősödés is támogat.
Néhány napig várni kellett a kormányzati válaszra: a Kármán András irányította Pénzügyminisztérium szerint napirenden sincs az árrésstop kivezetése.
