Jelentős adóváltozások jönnek a tőzsdei nagyvállalatoknál
Jelentős adóváltozásokat hoz a vállalatok számára a következő év a hétfőn ismertetett 2027-es költségvetés tervezete alapján. A támogatások és közterhek új rendszere a hazai tőzsdei cégeket is érinti, az Erste stratégája pedig már ki is számolta, hogyan érintheti az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom eredményét az adórendszer módosítása.
A költségvetési tervezet célja, hogy az idei 7,5 százalékos költségvetési hiány jövőre 4,9 százalékra csökkenjen, miközben a GDP 2,4 százalékkal növekedhet, az infláció pedig 3 százalékra mérséklődhet jövőre.
A gazdasági sarokszámok teljesítéséhez számos változást vezet be a kabinet a bevételi és a kiadási oldalon. Ezek közül több tétel a Budapesti Értéktőzsde blue chip vállalatait is érinti Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.
Milyen adóváltozások várhatók?
A társasági adó a jelenlegi kilenc százalékról 11 százalékra emelkedne a 180 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalatok számára. Az 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti árbevételű kiskereskedőkre vonatkozó kiskereskedelmi adó kulcsa 0,15-ról 0,45 százalékra nőhet.
Az energiavállalatokra összesen további 100 milliárd forintos adóteher hárulna, emellett a bányajáradékból származó bevételt is 37 milliárd forintra növelné a kormány.
Az Otthon Start támogatott hitelprogram jövő évtől három ponton változna: az új lakások esetében a támogatott kamatláb három százalék maradna, a használt lakásoknál azonban öt százalékra emelkedne, szemben a jelenlegi, egységes három százalékos kamattal; a hiteligénylőkre 41 éves felső korhatárt vezetnének be; és a vásárlóknak legalább öt évig az ingatlanban kellene életvitelszerűen élniük, így ez idő alatt nem adhatnák bérbe. E korlátozások célja a támogatott hitelekből finanszírozott ingatlanspekuláció visszaszorítása.
A kormány mindezeken túl újra bevezetné a lakástakarék programot: az első öt évben a megtakarítások után 10 százalékos, a hatodik évtől pedig 20 százalékos állami támogatást nyújtana.
Újraindulna az idén tavasszal leállított lakossági energiahatékonysági program is, amely legfeljebb 15 millió forintos, 3 százalékos kamatozású, kamattámogatott hitelt, valamint legfeljebb 7,5 milliárd forintos támogatást kínálna a legalább 30 százalékos energiamegtakarítást elérő beruházásokhoz. Mind a hitel, mind a támogatás összege magasabb lenne, mint a korábbi programban. A módosított Otthon Start program, az újra bevezetett lakástakarék program és a megújított energiahatékonysági program együttesen alkotná a Wekerle Plusz programot.
Hogyan érintik az új adók a legnagyobb magyar tőzsdei cégeket?
Miró József szerint a négy vállalat közül várhatóan a Molt érinti a leginkább a változás, mivel a kiskereskedelmi adó, a bányajáradék, a társaságiadó-emelés és az energiavállalatokra kivetett magasabb adók egyaránt hatással vannak rá. Az Erste előzetes becslése szerint ugyanakkor az együttes hatás várhatóan az olajtársaság nettó eredményének mintegy öt százaléka alatt marad.
Az OTP negatív és pozitív hatásokra egyaránt számíthat. Az Otthon Start szigorúbb feltételei várhatóan jelentősen visszafogják az új hitelkihelyezéseket, míg az újra bevezetett lakástakarék program és a lakossági energiahatékonysági program részben ellensúlyozhatja ezt a visszaesést. A társasági adó emelése csak az OTP teljes nettó eredményének hozzávetőleg 30 százalékát kitevő, Magyarországon megtermelt részt érintené.
A Magyar Telekom nyereségének hozzávetőleg 90 százaléka Magyarországon keletkezik, ezért az Erste előzetes becslése szerint az intézkedés mintegy két százalékos negatív hatást gyakorolhat a vállalat nettó eredményére. Az Erste várakozása szerint a tervezett adóintézkedések nem lesznek hatással a Richter eredménykimutatására, mivel a vállalat a globális minimumadó szabályai alapján már jelenleg is 15 százalékos társaságiadó-kulcs szerint adózik.
Úgy tűnik, hogy az extraprofitadók kivezetése egyelőre nem kezdődik meg jövőre annak ellenére sem, hogy az EU ezt korábban kezdeményezte. Összességében a kedvezőtlen változások ellenére úgy tűnik, hogy az üzleti környezet alakulása nagyobb hatást fog gyakorolni a vállalatokra, mint az adózási és támogatási rendszer módosításai – összegzett Miró József.
