Kármán Andrásra figyel minden élelmiszerlánc: a költségvetésből derülhet ki, mi lesz a kiskereskedelmi különadóval
Miközben az árrésstop kivezetése egyre közelebb kerülhet, a kiskereskedelmi különadó sorsa továbbra is bizonytalan. Az élelmiszerláncok számára különösen fontos lesz a 2027-es költségvetési javaslat, amelyből kiderülhet, milyen bevétellel számol a kormány az ágazatot terhelő adóból. Kármán András októberre ígérte a jövő évre vonatkozó büdzsé tervét, és miniszteri meghallgatásán úgy látta, hogy a különadók kivezetése rövid távon nem várható.
A két intézkedés sorsa nem feltétlenül kapcsolódik össze: az árrésstop megszüntetése közvetlenül befolyásolhatja az érintett termékek árazását, a különadó eltörlése vagy mérséklése viszont elsősorban a kereskedelmi vállalatok pénzügyi mozgásterét növelné. A kereskedők szerint a különadó jelentős forrásokat von el az ágazattól, amelyek a teher csökkentése esetén fejlesztésekre, üzletbővítésre vagy akár árakciókra is fordíthatók lennének.
A kiskereskedelmi adó sávos rendszerben működik, egymilliárd forintos értékhatárig nincs tényleges adófizetési kötelezettség. Az Országgyűlés augusztus 3-án elfogadott módosítása a kapcsolt vállalkozások árbevételének összeszámítására vonatkozó korlátozást szüntette meg, ami bizonyos vállalati átalakulások esetén mérsékelheti az adóterhet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség továbbra is a különadó teljes kivezetését sürgeti, a nagy hazai boltláncok azonban egyelőre nem jelentettek be ilyen átalakítási terveket.
A kormány az új, módosított idei költségvetésben 263,7 milliárd forintra csökkentette a kiskereskedelmi adóból várt bevételt a 2026-os eredeti 329,2 milliárd forinthoz képest, ami 65,5 milliárd forintos mérséklés. A bevételi terv módosításának egyik oka az adómentes értékhatár megemelése, valamint a túlfizetésként elszámolt adóelőlegek visszatérítése volt. A Költségvetési Tanács jelentése szerint a befizetések jelentős része az év második felére koncentrálódik, ezért az első félévi alacsonyabb bevételek önmagukban még nem jelentik az éves előirányzat elmaradását. A 2027-es költségvetési tervezetet még nem nyújtották be, így egyelőre nem ismert, mekkora bevétellel számol a kormány jövőre ebből az adónemből.
A különadó jövőjét az uniós eljárások is befolyásolhatják. Az Európai Tanács ajánlása szerint az ágazatspecifikus adók bevételei a GDP 2 százalékánál is magasabb arányt képviselnek, a különadók összességében csaknem kétszer annyi bevételt hoznak, mint a társasági adó. Az Európai Bizottság 2026 tavaszán az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarország kiskereskedelmi adórendszerének ügyét a letelepedés szabadságának sérelmére hivatkozva. A Bizottság kifogása szerint a progresszív adókulcsok és az árbevétel számításának módja hátrányosan érintheti a külföldi tulajdonú, nagy forgalmú kereskedelmi láncokat a hazai szereplőkhöz képest. Emellett a Bizottság a magyar helyreállítási tervvel összefüggésben a kiskereskedelmi adó fokozatos kivezetésére vonatkozó vállalást is számon kéri.
A SPAR Magyarország 2024 márciusában fordult először az Európai Bizottsághoz a különadó miatt, diszkriminatívnak tartva az adózási szabályokat, október 12-én pedig újabb panaszt nyújtott be. A vállalat beadványa szerint a magyar szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat, és az adóteher mérséklését célzó jogszabály-módosítás a nagy áruházláncok számára gyakorlatilag nem alkalmazható.
A Tisza Párt az adórendszer átalakítását ígérte, ennek részeként a különadók megszüntetését is kilátásba helyezte. Kármán András korábban arról beszélt, hogy rövid távon nem várható a különadók eltörlése. A boltláncok szempontjából kulcskérdés lesz, hogy a 2027-es költségvetési tervezet milyen bevételi pályával számol, ami megmutathatja, milyen szerepet szán a kormány ennek az adónemnek.
