Cégek békéltetése – a jogalkotó új lépése a kkv-k érdekében
2026. január elsejétől jelentős változások lépnek életbe a fogyasztóvédelem területén, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) számára. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a kkv-k is igénybe vehetik a békéltető testületek eljárásait, ám ez a jogalkotói újítás számos kérdést vet fel, amelyekkel mind a jogalkalmazók, mind a vállalkozások szembesülnek.
A békéltető testületek eddig kizárólag természetes személyek, vagyis valódi fogyasztók számára voltak elérhetők, akik termékeket vásároltak vagy szolgáltatásokat vettek igénybe. Az új jogszabály értelmében a kkv-k is „kvázi fogyasztóként” vehetnek részt az eljárásokban abban az esetben, ha a legális megvásárolt termék vagy szolgáltatás végfelhasználónként történik. Ez a változás azonban nem bővíti a kkv-k anyagi jogi jogosultságait, és nem teszi őket tényleges fogyasztókká.
A jogszabály értelmében a békéltető testületek csak a fogyasztóvédelmi törvény keretein belül, valamint a kereskedelmi tevékenység alapján fogadhatnak el kérelmeket. A kkv-k jogai így jogilag nem változnak, és kijelenthetjük, hogy a korábbi gyakorlatokhoz képest jelentős kihívások elé néznek. Ezek a vállalkozások továbbra is kénytelenek lesznek bizonyítani, hogy jogosultak a kért kártérítésre, vagy a termékekkel kapcsolatos szavatossági igényeiket érvényesíteni tudják, ami gyakran időigényes és költséges folyamat.
Az új lehetőségek ellenére sok kkv-nak tisztázni kell, hogy a békéltető testületek eljárásai alatt mi mindenben érvényesíthetik jogi jogosultságaikat. A kormány szándéka, hogy a bírósági eljárásokkal szemben gyorsabb és olcsóbb alternatívát kínáljon, jóllehet a gyakorlatban ez a lehetőség komoly bizonytalanságot generálhat a kkv-k részéről.
A jogalkotás szintjén tehát a 2026-os törvénymódosítások új dimenziót nyitnak a kkv-k számára, azonban a megvalósítás and sok kérdést és kihívást rejt magában. A békéltető testületek terhelése emelkedni fog, mivel várhatóan jelentősen megnövekszik a kkv-k által benyújtott ügyek száma. A szervezeteknek egyértelműen kell meghatározniuk, hogy milyen ügyekben kompetensek, és ez számos esetben akár elutasításhoz is vezethet.
Összességében a kormány célja a kkv-k védelme, de a törvény változások nem biztosítanak egyszerű megoldásokat a jogviták rendezésére. A békéltető testületek nem kaptak többletforrást a megnövekedett ügyterhelés kezelésére, így a fogyasztóvédelem hatékonysága kérdésessé válik, beleértve a természetes személyek jogvitáinak gyors és ingyenes rendezését is.
Az új szabályozás mindenképpen figyelmet érdemel, és a kkv-k számára érdemes körültekintően megismerni és értelmezni a lehetőségeiket és korlátaikat a jogi viták rendezésében.
Forrás: www.vg.hu/velemeny/2026/01/kkv-cegek-bekeltetese-jogszabalyvaltozas
