Vallottak a boltok: a 200 százalékos adóemelés elviselhetetlen, az árréstop kivezetése nem fog fájni
Egyik szemük örülhet, a másik sírhat a magyarországi kiskereskedelmi szektornak a 2027-es költségvetés alapjait érintő bejelentések nyomán: az árrésstop távozik a terheik közül, a kiskereskedelmi különadó viszont az egyik sávjában emelkedik, ami több ezer vállalkozás adóterheit növeli. A bejelentésből az is egyértelmű, hogy a kormány 2027-ben is komoly bevételi forrásként számol a kiskereskedelmi különadóval.
A kormányzat „egyenletesebb és igazságosabb” kiskereskedelmi adóterhekről beszél annak kapcsán, hogy Magyar Péter miniszterelnök október 19-én bejelentette a 2027-es költségvetési terv alapjait. Eszerint a kiskereskedelmi árrésstop a múlt részévé válik, a különadónál viszont több ezer vállalkozás adófizetési kötelezettsége növekszik a sávos adóalapok egyik kulcsának emelkedése miatt.
Az árrésstop búcsúja már biztos
A kiskereskedelmi szereplők régóta szorgalmazták az árrésstop kivezetését, amit a miniszterelnök a költségvetést felvezető expozéban be is jelentett. Az intézkedést még 2025 márciusában vezették be azzal a céllal, hogy a meghatározott termékköröknél a kereskedők legfeljebb 10-15 százalékos árrést alkalmazhattak, segítve a családokat a megélhetésben. A mostani inflációs környezetben a kereskedők szerint az intézkedés okafogyottá vált, az inflációletörő célját már nem képes teljesíteni.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) üdvözölte a kivezetést, amely szerintük „fontos lépés a normális, piaci alapú működés és a valódi kiskereskedelmi verseny helyreállítása felé”. A szervezet szerint a kivezetés egyik legfontosabb nyertese a vásárló lehet, mivel nagyobb tér nyílik a valódi árversenyre és a mélyebb árengedményes akciókra.
Háromszorosára emelkedik a különadó egyik sávjának kulcsa
A kormány tervei szerint 2027. január 1-jétől a kiskereskedelmi különadó egymilliárd és 50 milliárd forint közötti adóalap részére 0,45 százalékos kulcs vonatkozna a jelenlegi 0,15 százalék helyett, ami háromszoros adókulcsot, azaz 200 százalékos emelést jelent ebben a sávban. A teljes vállalati adócsomagtól a kormány több mint 400 milliárd forintos többletbevételt vár.
Az OKSZ szerint a különadó kivezetésének elmaradása és az újabb emelések tovább rontják a szektor versenyképességét, és első lépésként a különadó megszüntetésének ütemezését tartanák fontosnak. A CBA a Világgazdaságnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a magyar tulajdonú kereskedők számára már elviselhetetlen mértékűvé válhatnak a terhek, és azt tartja szükségesnek, hogy a végleges szabályozás a magyar tulajdonú vállalkozások teherbíró képességét is figyelembe vegye.
Az MBH Bank elemzése szerint a kisebb cégeket sújtja a többlet
Az MBH Bank Elemzési Centrumának kommentárja szerint a bejelentett adókulcs-emelés a 2025-ös árbevételi adatok alapján éves szinten akár 20 milliárd forintot is jelenthet, és a mostani emelésből befolyó addicionális bevételt nagyrészt a kisebb cégektől vonják el. A kiskereskedelmi különadó túlnyomó többségét továbbra is a hat legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc, valamint néhány drogéria-, barkács- és elektronikai lánc fizeti. Az elemzés szerint a módosítás tömeges veszteségbe fordulást nem okozna, pusztán néhány cég eredményét amortizálná le.
Mivel a kiskereskedelmi adó nem közvetlenül a nyereséghez igazodik, a magas forgalmú, de alacsony árréssel működő vállalkozások akkor is jelentős többletteherrel szembesülhetnek, ha a jövedelmezőségük visszafogott. Egy elvi példa szerint egy 10 milliárd forintos, a második sávba eső adóalaprész esetében az adó 15 millió forintról 45 millió forintra emelkedne, ami évi 30 millió forintos többletet jelent. A vállalatok csökkenthetik működési kiadásaikat, elhalaszthatják a beruházásokat, vagy a többletköltség egy részét a fogyasztói árakban érvényesíthetik.
Az árrésstop kivezetése ellensúlyozhatja a terheket
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kiskereskedelmi különadó második sávjában tervezett emelést az árrésstop kivezetésével együtt kell értékelni. A szervezet tagságát elsősorban hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások, valamint független magyar kiskereskedelmi hálózatok alkotják. A főtitkár szerint az árrésstop jóval nagyobb kárt okozott a kereskedőknek, mint amekkora többletterhet a különadó tervezett emelése jelenthet, így annak kivezetése jelentős könnyebbséget hozhat a szektornak, és hozzájárulhat az árak mérsékelt szinten tartásához.
A 2027-es szabályozás elfogadása után, az érintett vállalatok adatai és a fogyasztói árak alakulása alapján lehet majd pontosabban megítélni a gazdasági hatásokat. A költségvetés számára a magasabb adóbevétel rövid távon előnyt jelenthet, a kereskedelmi szektor szempontjából azonban az lesz a döntő kérdés, hogy a többletteher mennyiben csökkenti a beruházási lehetőségeket, és milyen mértékben hárul át a fogyasztókra.
