Kapott bő százmilliárdot a rezsivédelem
Rendelkezésre áll az év harmadik negyedévére is az a központi költségvetési forrás, amely a rezsicsökkentés fenntartását szolgálja. Az új kormányrendelet értelmében erre két tételben összesen 118,9 milliárd forint fordítható. A rezsipénzt az egyetemes áram- és gázszolgáltatók kapják.
Már az 530 milliárd forintot közelíti az a központi költségvetési forrás, amelyből az egyetemes áram- és gázszolgáltatók kompenzálhatók azért, mert olcsóbban kötelesek eladni az áramot és a gázt az egyetemes szolgáltatásra jogosultaknak a beszerzési árnál. A rezsivédelem harmadik negyedéves kompenzálására egy új kormányrendelet szerint 118,9 milliárd forint fordítható, ami egy 57,3 milliárd forintos és egy 61,6 milliárd forintos tételből áll.
Hasonlóan két tétel tette ki a második negyedéves 93,2 milliárd forintos, illetve az első negyedéves 314,5 milliárd forintos ellentételezést. A három negyedévre ez összesen 526,6 milliárd forint. Egy korábbi kormányrendelet előre meghatározta mind a négy negyedévre a távhőszolgáltatók hasonló indoklású és célú kompenzációját, ami összesen 25,9 milliárd forint.
Egyetemes szolgáltatásra jogosult a hazai lakosság egésze és a kisvállalkozások egy része, de az elmúlt években ennél bővebb volt a kör. Pillanatnyilag a lakosság sem vásárolhat korlátlan mennyiségben kedvezményes árú áramot és gázt, mert egy 2022 augusztusi kormányrendelet meghatározott egy felső mennyiségi határt. Erre azért volt szükség, mert a 2021-2022-es energiaválság idején elszabadult árak miatt a rezsicsökkentés addigi formájának fenntartása már elviselhetetlen terhet rótt volna a költségvetésre. A felső határt az átlagfogyasztás néven megszabott mennyiség jelentette. Az azon felüli áram- vagy gázhasználatért azóta is többet kell fizetniük a háztartásoknak, de még mindig nem piaci szintűt.
Reáláron évről évre esik az ár
A háztartások áram- és gáztarifáit, valamint más díjait is a kormány 2013-tól több lépcsőben csökkentette, majd egy 2014-ben elért szinten befagyasztotta. Ezek az egységárak azóta is változatlanok, még az inflációt sem követik, így a lakosság reáláron évről évre olcsóbban jut áramhoz és gázhoz.
Az infláció követésével az egyetemes szolgáltatásban felhasznált áram és gáz ára ma mintegy 72 százalékkal lenne magasabb annál a szintnél, amelyen azokat 2014-ben a rezsicsökkentés keretében befagyasztották. Ez a villamos energia esetében a kilowattóránként 14 éve fizetett 36 forintos egységár helyett most 62 forintot, a gáznál 102 forint helyett 176 forintot jelentene.
Van fogás a rezsicsökkentésen
A rezsicsökkentést több kritika éri. Ezek szerint indokolatlan a teljes lakosságot, még a tehetőseket is kedvezményes áron ellátni árammal és gázzal. Túl nagy az intézkedés költségvetési terhe, az állam az erre fordított pénzt költhetné más módon is a lakosságra. Kiemelt ellenérv, hogy nem ösztönöz takarékoskodásra, igaz, az átlagfogyasztás intézménye már ösztönöz. Az alacsony rezsi mellett lassabban térülnek meg az energiahatékonysági ráfordítások. Széles tömegek valóban rá is szorulnak a rezsicsökkentésre, valójában ezt kellene kezelni.
