Stagnáló munkaerő-kereslet, jelentős területi különbségek
A 2026 harmadik negyedévében országos szinten lényegében stagnált a munkaerő-kereslet. A meghirdetett állások száma 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben a legtöbb megyében emelkedés volt tapasztalható. A legnagyobb visszaesést Baranya (14 százalék), Somogy (11 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (5 százalék) és Budapest (5 százalék) mutatta, míg a legjelentősebb emelkedés Bács-Kiskun (18 százalék), Nógrád (15 százalék) és Fejér (15 százalék) megyékben volt megfigyelhető.
Az országos átlag jelentős eltéréseket takar: egyes térségekben érezhetően szűkült az álláskínálat, máshol kétszámjegyű növekedést regisztráltak. A megjelölt fizetések átlagértéke 5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten.
A vendéglátásban másfélszeresére nőtt az álláskínálat
Az ágazatok között még markánsabb eltérések rajzolódnak ki. Míg az előző negyedévben a vendéglátásban csökkent leginkább a hirdetésszám, az aktuális negyedévre ez a szektor mutatta a legnagyobb növekedést: az álláslehetőségek száma másfélszeresére emelkedett az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ezzel párhuzamosan az itt kínált fizetések átlagosan 10 százalékkal csökkentek.
A vendéglátásban volt a legjelentősebb jelentkezésszám-visszaesés is (23 százalék), miközben itt bővült legnagyobb mértékben az álláskínálat. Ez a kettősség a munkáltatók számára is kihívást jelenthet: a több meghirdetett pozíció nem feltétlenül találkozik nagyobb jelentkezői aktivitással.
A mezőgazdaságban és az IT-szektorban estek vissza leginkább az álláslehetőségek
A mezőgazdaság területén mutatkozott a legnagyobb arányú visszaesés: 17 százalékkal kevesebb munkát hirdettek meg a cégek, mint 2025 harmadik negyedévében. A második legjelentősebb csökkenés az IT, programozás, fejlesztés (17 százalék), valamint a pénzügy, könyvelés (15 százalék) kategóriákban mutatkozott. A fizetésekben a második legjelentősebb emelkedést átlagosan a jog, jogi tanácsadás területe érte el.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 júniusa és augusztusa között csaknem 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a háromhavi munkanélküliségi ráta pedig 4,8 százalékra emelkedett.
Országszerte visszaesett az álláskeresői aktivitás
Miközben a munkáltatói kereslet területenként és ágazatonként eltérően alakult, a munkavállalói oldalon egységesebb tendencia érvényesült: az álláskeresői aktivitás kivétel nélkül mindegyik megyében csökkent. A legnagyobb arányban Zala, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében esett vissza a jelentkezések száma, mindhárom esetében 28 százalékkal. A legkisebb mértékű visszaesés Nógrád megyében (3 százalék), Budapesten (5 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12 százalék) volt.
A munkavállalói aktivitásban a második és harmadik legjelentősebb visszaesés a mezőgazdaság (22 százalék) és a szakmunka (21 százalék) kategóriában következett be. A legnagyobb arányú emelkedés a jelentkezésekben a cégvezetés, menedzsment (31 százalék), az építőipar, ingatlan (13 százalék), valamint az üzleti támogatóközpontok (13 százalék) kategóriákban volt.
Továbbra sem beszélhetünk az álláspiac érdemi élénküléséről
A harmadik negyedéves adatok alapján a munkáltatók továbbra is megfontoltan döntenek a létszámbővítésekről, amit az álláshirdetések számának stagnálása is tükröz. Míg a vendéglátásban jelentősen élénkült a munkaerő-kereslet, addig például az IT és a pénzügyi szektorban kevesebb pozíciót hirdetnek meg a vállalatok.
A jelenlegi helyzet egyik sajátossága, hogy a visszafogott munkaerő-kereslet nem feltétlenül jelent könnyebb toborzási helyzetet a cégeknek. Ahol több pozíció nyílik meg, miközben csökken a jelentkezések száma, ott a munkáltatóknak még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megfelelő jelöltek megszólítására. A munkaerőpiacon így egyre fontosabbá válhat, hogy a vállalatok a keresett szakterület és az adott térség sajátosságaihoz igazítsák toborzási stratégiájukat.
