Árrésstop: komoly vita indult Magyar Péter bejelentése után – kiszámolták, mit jelentene, ha visszatérnének a régi árak
Éles vita bontakozott ki az egyik legfontosabb, bolti árakat érintő intézkedés jövőjéről. Az árrésstop lehetséges kivezetésére már megérkeztek az első reakciók, és miközben a kormány szerint a jelenlegi gazdasági környezetben nem kellene drágulástól tartani, mások egészen más forgatókönyvet vázolnak.
„Miért kellene eltörölni egy olyan intézkedést, amely szerinte működik és védi a magyar családokat?” – tette fel a kérdést közösségi oldalán Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője. Érvelése szerint az árrésstop 2025. márciusi bevezetése óta folyamatosan mérséklődött az élelmiszer-infláció, 2025 novembere óta pedig az élelmiszerek átlagára is csökkent.
Szalai arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2025. március 17-én először 30 alapvető élelmiszer-kategóriánál korlátozta 10 százalékban a kereskedelmi árrést, később pedig 44 kategóriára bővítették az intézkedést. Állítása szerint a legfrissebb, augusztusi adatok alapján az érintett termékek ára 5,5 százalékkal csökkent. A képviselő szerint ezért kérdéses, mi indokolja most a szabályozás kivezetését. Bejegyzésében az Európai Unió és az OECD korábbi ajánlásait is felidézte, amelyek szerinte régóta a magyar családokat segítő intézkedések megszüntetését sürgetik.
Palóc André: akár évi 110 ezer forint lehet a különbség
Palóc André, a Fidesz országgyűlési képviselője ennél is tovább ment, és konkrét termékárakon keresztül mutatta be, mekkora különbség alakult ki az árrésstop bevezetése előtti és a jelenlegi árak között. Palóc a 2026. október 2-i Árfigyelő adataira hivatkozva három terméket emelt ki. Számítása szerint a SPAR 250 grammos vajának ára a 2025. március 13-i 1429 forintról 522 forintra, a Tolle 20 százalékos, 325 grammos tejfölé 1099 forintról 449 forintra, a Tesco pultos, csont nélküli sertéskarajának kilogrammonkénti ára pedig 2199 forintról 1464 forintra csökkent.
A három termékért így a korábbi 4727 forint helyett összesen 2435 forintot kellene fizetni az általa idézett árakon, ami 2292 forintos különbséget jelent. Palóc ebből azt számolta ki, hogy ha mindhárom termék visszadrágulna a korábbi árszintre, és egy család hetente egyszer megvásárolná őket, havonta 9168 forinttal, évente pedig több mint 110 ezer forinttal nőne a kiadása.
A képviselő szerint az árrésstop megszüntetésének közvetlen nyertesei azok a kereskedők lennének, amelyek megszabadulnának a 10 százalékos korláttól. Palóc elsősorban a külföldi tulajdonú nagy áruházláncokat emelte ki, és a tervezett kivezetést „újabb átverésnek” nevezte.
Egészen mást mondanak a kereskedők
A lehetséges áremelkedésről ugyanakkor komoly vita van. A kereskedelmi szektor képviselői éppen azt állítják, hogy nem törvényszerű a korábbi magas árak visszatérése. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára néhány nappal ezelőtt éppen a vaj példáját hozta fel. Balázs Ildikó szerint míg egy 20 dekagrammos vaj az árrésstop előtt mintegy 1200 forintba került, jelenleg 600–700 forintért is megvásárolható. Álláspontjuk szerint a piaci környezet időközben annyit változott, hogy az árrésstop eltörlése után nem egyszerűen a korábbi árszintek térnének vissza. Sőt, az újból szabadabbá váló akciózás egyes termékeknél alacsonyabb akciós árakat is eredményezhet.
Az árrésstop kivezetését az elmúlt hetekben több gazdasági szervezet is sürgette. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az intézkedés tartós fenntartása már torzítja a versenyt és ronthatja a vállalkozások versenyképességét. A Joint Venture Szövetség ugyancsak a megszüntetés mellett foglalt állást, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a szabályozás az import felé terelheti a kereskedőket, és hátrányosan érintheti a magyar beszállítókat.
Magyar Péter: meg kell fontolni a kivezetést
Magyar Péter miniszterelnök kisvárdai országjárásán beszélt arról, hogy meg kell fontolni az árrésstop kivezetését. A kormányfő szerint az intézkedés mára problémákat okoz az agráriumban és a kiskereskedelemben, miközben az infláció 1,7 százalékra mérséklődött. Magyar arról beszélt, hogy a kérdésről a kamarákkal és a kereskedelmi láncokkal együttműködve kell dönteni. Álláspontja szerint a jelenlegi inflációs környezetben a kivezetés várhatóan nem okozna áremelkedést.
