Amerikai elemzők szerint 2028-ban csatlakozhat Magyarország az euró előszobájához
Bizakodóbbá váltak Magyarország euróövezeti csatlakozásának kilátásaival kapcsolatban a Bank of America közgazdászai, miután személyesen is látogatást tettek Budapesten. A pénzintézet elemzői szerint a kormány költségvetési vállalásai, valamint a hiány fokozatos csökkentésére vonatkozó tervek megnyithatják az utat a magyar euró bevezetése felé.
Az elemzők egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar döntéshozók technikailag megvalósíthatónak tartják az euró előszobájának számító ERM II-es árfolyamrendszerhez való csatlakozást 2028. január 1-jén. A legkésőbbi lehetséges időpontként 2029. január 1-jét jelölték meg, ha Magyarország 2030-ra teljesíteni akarja a maastrichti kritériumokat.
Már 2028-ban jöhet az euró előszobája
Az ERM II-es tagság az euró bevezetésének egyik alapvető előfeltétele. A csatlakozó országnak legalább két évet kell eltöltenie az árfolyamrendszerben úgy, hogy közben elkerüli a súlyos árfolyamfeszültségeket és a valutája egyoldalú leértékelését.
A Bank of America más országok tapasztalatai alapján arra emlékeztetett, hogy az előkészületek megkezdésétől az ERM II-es csatlakozásig jellemzően 1,5–2,5 év telik el. A folyamat ezért már a következő időszakban felgyorsulhat, ha a kormány bemutatja a hiteles középtávú költségvetési tervét.
Az elemzők várakozása szerint a fiskális tervek ismertetését követően a magyar hatóságok megkezdhetik, illetve hivatalos megállapodás felé vihetik az ERM II-es csatlakozás előkészítését az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal.
Az előkészületek azonban nem merülnek ki a költségvetési hiány mérséklésében: a menetrendnek ki kell térnie a banki jogszabályok és a jegybanki követelmények összehangolására, valamint adott esetben a szabályozott árak, az energiatámogatások és más piaci beavatkozások kivezetésére is. Ezek ugyanakkor politikailag érzékeny kérdések lehetnek.
A konklúzió az, hogy akár 2032. január 1-jén is bevezetheti Magyarország az eurót, ha teljesíti a szükséges feltételeket – vélik a Bank of America elemzői. A fenti lépések egyelőre feltételes forgatókönyvet jelentenek, az itt közölt nem egy hivatalosan elfogadott bevezetési dátum.
Öt százalék alá szoríthatják a hiányt
A Bank of America kedvezőbb megítélésének hátterében elsősorban a költségvetési konszolidációra vonatkozó várakozások állnak. Az elemzők szerint a kormány október harmadik hetére várt középtávú költségvetési terve 2030-ra a GDP 3 százaléka alá csökkenő hiánypályát vázolhat fel, az egyensúly javítását pedig főként az első évekre összpontosíthatják.
A 2027-es deficitcél a várakozások szerint 5 százalék alatt alakulhat, ami kedvező meglepetést jelentene a piac számára. A befektetők ugyanis jelenleg jellemzően 5–5,5 százalékos hiánnyal számolnak.
A Bank of America szerint a kormány 2030-ig a GDP 2–3 százalékának megfelelő megtakarítást érhet el. A gázbeszerzési költségeket az elemzők nem tekintik kiemelkedő költségvetési kockázatnak, mivel a magas tárolói készletek és a folyamatban lévő fedezeti ügyletek mérsékelhetik a kitettséget.
A jelentés szerint a költségvetési stabilizációt a miniszterelnök is a kormány legfontosabb feladataként jelölte meg. Az elemzők úgy látják, hogy a döntéshozók inkább felülmúlni szeretnék a piaci várakozásokat, mintsem csalódást okozni a befektetőknek.
Az euró bevezetésének előkészítése nemcsak a forint árfolyamára, hanem az államadósság finanszírozására is hatással lehet. A hiteles költségvetési pálya és az ERM II-es csatlakozás kilátása csökkentheti Magyarország kockázati felárát, így mérséklődhetnek az állam kamatterhei is.
A Bank of America becslése szerint Magyarország évente mintegy 2000 milliárd forinttal költ többet kamatfizetésre, mint a hasonló adósságprofilú országok. Az átlagos finanszírozási költségek 1 százalékpontos csökkenése a GDP 0,7–0,8 százalékának megfelelő mértékben javíthatná az éves költségvetési egyenleget.
