Nem elég elvárni a távfűtés zöldülését, támogatni is kell
A hazai távfűtés továbbra is nagy súllyal támaszkodik a dráguló földgázra, a zöld megoldások aránya összességében csekély. Lassan halad a hőközpontok szétválasztása, a távfűtéses lakások fűtésének szabályozása és a hőfelhasználás egyedi mérése is.
A távhőrendszerek alkalmasak a villamosenergia-rendszer rugalmasságának támogatására, de a termelők és szolgáltatók korszerűsítéseihez, a távfűtés zöldítéséhez állami támogatásokra van szükség. A rezsicsökkentett és a piaci távhőár között helyenként többszörös a különbség.
A szektor fejlesztését két jelentős támogatási program segíti. A Távfűtési rendszer infrastruktúrájának korszerűsítése és fejlesztése program keretösszege 45 milliárd forint, amelyből 5 milliárd energiahatékonysági fejlesztésekre, 20 milliárd pedig a megújuló energiaforrások részarányát növelő beruházásokra fordítható. A Megújuló energián alapuló távfűtési rendszer korszerűsítése és fejlesztése pályázat további 51 milliárd forintos kerete az ágazat energiaátmenetét segíti. A benyújtott pályázatok jellemzően hőközpontok korszerűsítésére és szétválasztására, távhővezetékek rekonstrukciójára, hőtárolási kapacitások kiépítésére, valamint megújuló alapú hőtermelő berendezések létesítésére irányulnak.
A hőleadók szabályozhatósága terén érdemi előrelépést jelentett a Távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelése távhővel ellátott lakóépületeknél (TKM/2025) pályázat. Az eredetileg 5 milliárd forintos keretet egyszer 4,1 milliárd forinttal megemelték, ám a források továbbra sem fedezik a teljes igényt: jelenleg mintegy 3,2 milliárd forint összértékű beruházás vár támogatásra.
Iparági becslések szerint mintegy 300-350 ezer távfűtött lakásban számolják el a fűtés költségét fogyasztásarányosan, költségmegosztóval. A szabályozhatóság és a költségmegosztás révén az elmúlt fűtési idényben 6-15 százalékos hőfelhasználás-csökkenést értek el. További eredmények elsősorban az egycsöves átfolyós fűtési rendszerek korszerűsítésével, termosztatikus radiátorszelepek beépítésével, az épületen belüli fűtési rendszerek hidraulikai beszabályozásával, valamint a használati melegvíz rendszerek korszerűsítésével érhetők el. A szabályozhatóság elsődleges célja nem a komfort rovására történő megtakarítás, hanem az igényeknek megfelelő hőmérséklet beállítása és a túlfűtésből eredő pazarlás elkerülése. Meghatározó szerepe van az épületek hőszigetelésének és a korszerű nyílászáróknak is.
A legnagyobb fejlesztési lehetőség a hőközpontok korszerűsítésében és szétválasztásában, a távhővezeték-hálózatok rekonstrukciójában, a hőtárolási kapacitások kiépítésében, valamint a megújuló energiaforrásokra épülő hőtermelő berendezések létesítésében rejlik. Kiemelt jelentőségű a geotermikus energia, a fenntartható biomassza, a hulladékhők és egyéb megújuló források bevonása, valamint a digitalizáció. Jelentős, részben kiaknázatlan lehetőség az energiaszektorok összekapcsolása: a távhőrendszerek nagyméretű hőszivattyúk, elektromos kazánok és hőtárolók alkalmazásával támogathatják a villamosenergia-rendszer rugalmasságát.
A hazai távhőrendszerek hővesztesége országos átlagban az uniós átlaggal összhangban 12 százalék körül alakul, rendszerenként jellemzően 10-15 százalékos. A hőközpontok korszerűsítése és szétválasztása terén érdemi előrelépés még nem történt, mert a Modernizációs Alap MA/TÁVHŐ/01 pályázatára benyújtott projekteknél eddig nem bocsátották ki a támogatói okiratokat. A fejlesztési igények azonosítása és a projektek előkészítése megtörtént, a támogatási döntések után hamarosan megkezdődhetnek a kivitelezési közbeszerzések.
A távfűtés zöldülése terén szintén nem történt érdemi előrelépés, mert a Modernizációs Alap MA/TÁVHŐ/02 pályázatánál sem bocsátották ki a támogatói okiratokat. A tervek között geotermikus energiára, biomasszára, napkollektorra és hőtárolásra épülő fejlesztések szerepelnek, amelyek megvalósulásuk esetén számottevően csökkenthetik a földgáz részarányát.
A távhőszolgáltatást igénybe vevők köre folyamatosan bővül. A lakossági távhődíjak rezsicsökkentésből fakadó kiesését a távhőszolgáltatási támogatás, a távhőkassza teljes mértékben kompenzálja. A piaci alapon számított, valamennyi felmerült költséget tartalmazó távhődíj jellemzően lényegesen, akár többször magasabb, mint a lakossági felhasználók által fizetett díj.
