45 millió dolláros óránkénti veszteség az ukrán gazdaságban
Az ukrán gazdaság mintegy 45 millió dolláros veszteséget szenved el minden egyes órában, amikor a légiriadók miatt leáll az üzleti tevékenység – mondta Olekszandr Kravcsenko gazdasági és környezetvédelmi miniszter. Az orosz támadások egyre közvetlenebbül veszélyeztetik a termelést és az áruszállítást: ipari létesítményeket, raktárakat, logisztikai központokat és adatközpontokat is érnek csapások.
„Ha az emberek bunkerben vannak, az üzlet leáll” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a szirénák akár napi tíz órán át is szólhatnak. A dolgozók ilyenkor óvóhelyekre vonulnak, a vállalatok pedig kénytelenek felfüggeszteni a működésüket.
Kétszintű riasztási rendszer
Kijev új, kétszintű riasztási rendszert vezetett be, hogy hosszabb támadások alatt se álljon le teljesen a gazdaság. A vörös riasztás rakétaveszélyt jelez, ekkor óvóhelyre kell vonulni. A sárga riasztást drónfenyegetés esetén alkalmazzák, ez lehetővé teszi, hogy számos vállalkozás tovább működjön. Kravcsenko szerint sárga riasztás idején a cégek több mint fele folytatja a működését.
A megoldásnak komoly kockázata van: hétfőn egy orosz sugárhajtású drón a kijevi Nemzeti Tudományos Akadémia épületét találta el sárga riasztás alatt, miközben dolgozók tartózkodtak bent. A támadásban két ember meghalt.
10 milliárd dolláros kár az állóeszközökben
Kravcsenko szerint az orosz támadások az idei évben már mintegy 10 milliárd dollárnyi kárt okoztak az állóeszközökben. A célpontok között acélgyárak, raktárak, logisztikai infrastruktúra és adatközpontok vannak. A miniszter szerint Oroszország célja, hogy „gyakorlatilag az egész gazdaságot elpusztítsa”.
„Amit nem láttunk teljesen előre, az az volt, hogy Oroszország milyen gyorsan fejleszti ki ezeket a sugárhajtású drónokat, és hogy mindent célba vesz velük” – mondta.
Az exportot is sújtja a háború: Oroszország lényegében blokád alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, amelyek a háború előtt az ország exportjának nagy részét bonyolították.
Téli felkészülés és finanszírozási hiány
Kravcsenko szerint a kormány most felkészültebb, mint tavaly egy olyan időszakra, amely a háború „legnehezebb, legkeményebb tele” lehet. A kormány azt is vizsgálja, hogyan vásárolhatna több magánvállalat ukrán légvédelmi rendszereket, a miniszter szerint azonban a cégek soha nem tudják teljesen megvédeni magukat az orosz rakétáktól és drónoktól.
Az idei költségvetési finanszírozási hiányt korábban 27 milliárd dollárra becsülték, amelyet Kijev kiadáscsökkentéssel és további hazai tartalékok bevonásával 20 milliárd dollárra mérsékelt. Az ukrán kormány az Európai Uniótól, Japántól, Kanadától és az Egyesült Királyságtól kér további támogatást, egyebek mellett a jövő évre tervezett hitelek egy részének előrehozásával.
„Nagyon aktív munka folyik minden nemzetközi partnerünkkel annak érdekében, hogy további finanszírozási forrásokat szerezzünk” – mondta Kravcsenko. A miniszter szerint a finanszírozási rés mögött nem rossz gazdálkodás áll, hanem az állami bevételek vártnál gyengébb alakulása és a háború növekvő költsége.
Ukrajna jövő évi külső finanszírozási igényét 52,6 milliárd dollárra becsülik, miközben eddig mintegy 20 milliárd dollárra sikerült forrást biztosítani. Kravcsenko szerint további adóemelések és kiadáscsökkentések is napirenden vannak.
155 milliárd dolláros háborús szükséglet
Az ukrán miniszterelnök, Szerhij Koretszkij szerint Ukrajna 2026-os háborús szükséglete elérheti a 155 milliárd dollárt. Az összegbe a költségvetési finanszírozás mellett a partnerektől érkező költségvetésen kívüli pénzügyi támogatás és technikai segítség is beletartozik, utóbbiba a rakéták, járművek és más fegyverek szállítása is.
Koretszkij szerint az idei finanszírozási rés akár 27 milliárd dollár lehet, amelyből a kormány mintegy 7 milliárdot szigorú költségmegtakarítással, a kiadások optimalizálásával, átcsoportosításokkal és a katonai személyzet kifizetésére fordított közvetlen forrásokkal kíván előteremteni. „A fennmaradó 20 milliárd dollárról folyamatban vannak a tárgyalások partnereinkkel” – mondta hétfőn az Ukrinformnak.
Koretszkij szerint a hiányt gyorsan kell rendezni, mert ez határozza meg Ukrajna „aktív harci műveletek folytatására vonatkozó képességét, különösen 2027 első negyedévében”.
Az EU a fő célpiac az ukrán export számára
Ukrajna az élelmiszer-előállítás terén békeidőben akár 400 millió ember ellátására is képes lenne. A legtermékenyebb keleti földjein jelenleg is háború dúl, de az agrárium még így is meghatározó: a GDP 14 százaléka a mezőgazdaságból származik, az ország teljes exportjának pedig több mint a felét ez az ágazat adja. Az ukrán export iránya jelentősen átalakult a háború kezdete óta, hiszen mostanra toronymagasan az EU jelenti a legfőbb célpiacot.
