Jelentős adóemelések várhatók a vállalkozásokra a 2027-es költségvetésben
A 2027-es költségvetés tervezete szerint a vállalkozások terhei jelentősen növekedhetnek: a már számszerűsített adóemelésekből több mint 400 milliárd forintnyi többletbevételt vár a kormány, miközben több további intézkedés pontos hatása még nem ismert. Emelkedik a kiskereskedelmi adó, szigorodik a cégautóadó, visszatér a reklámadó, és megszűnik az árrésstop is.
Miközben a kormány jelentős pluszpénzt ígér a családoknak, az egészségügynek és az állami dolgozóknak, a 2027-es költségvetésben komoly szerepet kapnak a vállalkozásokra rakott új vagy magasabb terhek is. Magyar Péter hétfői bejelentése alapján több, már most is különadókkal terhelt ágazattól kérnek nagyobb befizetést, miközben a társasági adóhoz, a kiskereskedelmi adóhoz és a cégautóadóhoz is hozzányúlnak: több mint 400 milliárd forintos többletbevételt vár a kabinet, és ebben még nincs benne minden bejelentett emelés.
A legnagyobb tétel a társasági adó és az innovációs járulék
A legnagyobb tételt a társasági adó és az innovációs járulék változásai jelentik. A kormány ezekből összesen 260 milliárd forinttal több bevételt tervez 2027-re. A részletes szabályok egyelőre nem ismertek, ezért azt még nem lehet pontosan megmondani, mely vállalatokra mekkora többletteher jut majd. A fejlesztési adókedvezményeket is átalakítják: a támogatásokat szorosabban kötnék ahhoz, hogy egy beruházás mekkora hozzáadott értéket teremt Magyarországon.
Háromszorosára nő a középső kiskereskedelmi adósáv
Jelentősen változik a sávos kiskereskedelmi különadó. Az egymilliárd forintig terjedő árbevétel továbbra is adómentes marad, az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételrész adója viszont 0,15-ről 0,45 százalékra nő, vagyis megháromszorozódik. A kormány számításai szerint a kiskereskedelmi különadó emelése mintegy 3500 vállalkozást érint. Az 50 milliárd forint feletti sávokra vonatkozó 1 és 4,5 százalékos kulcs ugyanakkor nem változik.
A kereskedelmi szektor ugyanakkor megszabadul az árrésstoptól. Ez a boltok számára komoly szabályozási teher megszűnését jelenti, az intézkedést ugyanis hónapok óta bírálják a piaci szereplők a piactorzító hatásai miatt. Az árrésstop kivezetése tehát érdemi könnyítés, ezt azonban részben rögtön ellensúlyozza a középső kiskereskedelmi adósáv háromszorosára emelése.
A második céges autótól már többet kell fizetni
A cégautóadó rendszerében is szigorítás jön. Az egyetlen, nem nagy teljesítményű céges autót használó vállalkozások adóterhe nem emelkedik, az első kocsi után pedig továbbra is levonható lesz a gépjárműadó a cégautóadóból. A második céges autótól viszont megszüntetik ezt a kedvezményt, emellett a nagy teljesítményű céges autók adója is nő. A pontos új díjtételeket egyelőre nem közölte a kormány. Magyar Péter azzal indokolta a differenciálást, hogy a működésükhöz egy autót használó kisebb cégeket nem akarják nagyobb teherrel sújtani.
Visszahozzák a reklámadót is: a jelenlegi nulla százalékos kulcs 3,75 százalékra emelkedik, ebből több mint 14 milliárd forintot vár a költségvetés. A kormány elsősorban a Metát és a Google-t emelte ki, az adó azonban nem kizárólag a globális technológiai vállalatokat érinti.
Az energiacégek újabb százmilliárdot adnak be
Az energiaszektor sem kerülheti el a nagyobb befizetést: innen további 100 milliárd forintot vár a kormány. Ez azért különösen érzékeny pont, mert az energiaipart már jelenleg is több különadó terheli, köztük az energiaellátók 31 százalékos jövedelemadója. Magyar Péter hétfőn azt még nem részletezte, hogy a százmilliárdos pluszt új adóból vagy a meglévő terhek emeléséből szedik-e be.
A bányajáradék emeléséből további 37 milliárd forintos többletbevételt várnak. Emellett magasabb adó jön a dohánytermékekre és az égetett szeszes italokra, többet kérnek a környezetszennyező tevékenységek után, és a bankoknak, valamint a biztosítóknak is nagyobb hozzájárulást kell vállalniuk. Ezeknél azonban még nem ismert minden kulcs és pontos összeg.
A cégtulajdonosokat magánszemélyként is elérheti a vagyonadó
A cégtulajdonosok egy részét ráadásul magánszemélyként is elérheti a 2027-ben induló vagyonadó. Az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészt évi 1 százalékos adó terhelné, a 100 milliárd feletti részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Az adóalapba a vállalkozásokban birtokolt tulajdonrészek értéke is bekerül, a kormány pedig évi mintegy 200 milliárd forintos bevételt vár az új adótól.
A társasági adó és az innovációs járulék változásaiból, az energiaszektor nagyobb befizetéséből, a bányajáradékból és a reklámadóból így már önmagában legalább 411 milliárd forintnyi többlet érkezhet a költségvetésbe. Ehhez adódik a kiskereskedelmi különadó emelése, a cégautóadó szigorítása és több további, egyelőre nem számszerűsített ágazati teher.
