Egyre drágább a magánegészségügy, mégis egyre többen választják
Augusztusban az éves infláció 1,3 százalék volt, ami 2016 novembere óta a legalacsonyabb adat. Ehhez képest a magánegészségügyi szolgáltatások átlagos ára ennek közel négyszeresével, 5 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. Tavaly átlagosan 29 258 forintot kellett fizetni egy szakorvosi vagy alapdiagnosztikai vizsgálatért, idén augusztusban ez az összeg már 30 724 forint volt.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen vizsgálat a nettó havi mediánkereset 7 százalékát viszi el, amely a legfrissebb júniusi adatok szerint 438 ezer forint. Tavaly ugyanez az arány 7,41 százalék volt, így egy átlagos család idén valamivel könnyebben tudja kifizetni a magánorvost, annak ellenére, hogy az árak az inflációnál gyorsabban emelkednek.
Labor, bőrgyógyászat és nőgyógyászat drágult a legjobban
A legnagyobb mértékű drágulás a laborvizsgálatokat (10 százalék), a bőrgyógyászati vizsgálatokat (7,7 százalék) és a nőgyógyászati vizsgálatokat (6,7 százalék) érintette. Ezzel szemben egy szemészeti vizit (1,9 százalék) vagy egy szívultrahang (2,5 százalék) jóval kevésbé drágult.
Budapest és vidék között némileg zárult a költségolló, de továbbra is jelentős az árkülönbség: vidéken 7-15 ezer forinttal is olcsóbb lehet egy ugyanolyan szakorvosi vizsgálat, mint a fővárosban. Az átlagos árkülönbség egy év alatt 26 százalékról 23 százalékra mérséklődött, ami azt jelzi, hogy a vidéki szolgáltatások dinamikusabban drágultak.
Fogászat, nőgyógyászat és labor a legkeresettebb
A legnépszerűbb szolgáltatások listáját továbbra is a fogászat vezeti: a megkérdezettek 48 százaléka járt az elmúlt két évben magánfogászaton. Ezt a nőgyógyászat és szülészet (29 százalék), valamint a laborvizsgálatok és a bőrgyógyászat (22 százalék) követik. Az ötödik helyen az ultrahang- és egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok állnak, amelyeket a válaszadók közel ötöde (18 százalék) vett igénybe.
A legkevésbé keresett magánellátási területek 2025-ben a sportorvos, a proktológia és az érsebészet voltak, 2026-ban pedig ezek mellé felzárkózott a sürgősségi ellátás is.
A kutatásban résztvevők több mint fele (54 százalék) a borsos árak ellenére inkább a privát ellátást választotta az elmúlt két évben, legtöbbjük (46 százalék) járóbeteg-ellátás keretében. Minden tizedik válaszadó egynapos ambuláns sebészetet vett igénybe magánszolgáltatónál, míg nagyobb műtét vagy többnapos kórházi ellátás miatt a megkérdezettek 2 százaléka fordult magánklinikához.
A legtöbben saját zsebből fizetnek
A magánorvosi ellátást igénybe vevők 88 százaléka teljes egészében saját forrásból fedezte a költségeket. Közülük 79 százalék készpénzzel vagy kártyával fizetett, ugyanakkor 17 százalék egészségpénztári megtakarítást, 5 százalék pedig egészségbiztosítást is igénybe vett a finanszírozáshoz. A saját forrásból fizetők 61 százaléka anyagilag megterhelőnek érezte a kiadást.
Növekvő szerep a magánbiztosítóknál
A magánbiztosítók már most is jelen vannak a piacon, amely évente 15-20 százalékkal nő. Ennek egy része inflációs hatás, másik része állománybővülés. A munkáltató által kötött csoportos dolgozói biztosítás az egyik legkeresettebb juttatás a munkavállalók körében, amelyet a munkáltató kedvezményes adózás mellett vehet igénybe, akár egészség-, élet- és balesetbiztosítási fedezetekkel kombinálva. A biztosítók nemcsak a szolgáltatásokat finanszírozzák, hanem egészségügyi asszisztenciát és betegútszervezést is kínálnak.
A trendek alapján elképzelhető, hogy a jövőben még nagyobb hangsúly kerül a munkavállalói jóllét támogatására, beleértve a szűrőprogramokat, az életmód- és mentális egészségprogramokat, valamint a prevenciós és rehabilitációs aktivitásokat.
Így készült az árindex
Az adatgyűjtés során a 10 legnagyobb budapesti és 10 jelentős árbevételű vidéki magánegészségügyi szolgáltató árait vették figyelembe. Csak olyan szolgáltatók kerültek be az adatbázisba, amelyek árai az interneten elérhetők vagy telefonos érdeklődésre megadták azokat. A vizsgált szakorvosi szolgáltatások köre a nőgyógyászat, a labor, a szemészet, a bőrgyógyászat, a belgyógyászat, a kardiológia, a fül-orr-gége, a gasztroenterológia, az endokrinológia és az urológia volt. A sztenderd diagnosztikai vizsgálatok közé a hasi-kismedencei ultrahang, a szívultrahang, a kétirányú mellkasröntgen, valamint egy testtáj kétirányú röntgen tartozott.
A felmérés reprezentatív a 18-69 éves magyar internetező felnőtt lakosságra nézve nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az adatgyűjtés 2026 júniusában és júliusában történt, 1000 fő részvételével, online módszerrel.
