Magyar Péter januárra eredményt ígért a várólistáknál – a szakdolgozók szerint pluszpénzzel sem lesz erre ember
Több mint 32 ezer ember vár hatvan napnál régebb óta csípő- vagy térdprotézis-műtétre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szeptember végi adatai szerint. A várólisták a kormányváltás óta tovább hosszabbodtak, érdemi javulás nem történt. Ezt elégelhette meg Magyar Péter miniszterelnök, amikor a szombati szolnoki nagygyűlésen bejelentette, hogy a kormány lépéseket tesz a műtéti ellátáshoz jutás felgyorsítására.
A kormány tízmilliárd forintos programot indít a várólisták csökkentésére, és januárra már látható eredményt vár – jelentette be a miniszterelnök. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Facebookon azt írta, délutáni és hétvégi műtétekkel, többletdíjazással és a kórházi kapacitások jobb kihasználásával számolnak. A tervek szerint a többletfinanszírozás jelentős részét azok kapják, akik részt vesznek a pluszbeavatkozásokban; a miniszter kapacitásbővítést és gyorsított rehabilitációt is bejelentett a Semmelweis és a Pécsi Tudományegyetemen.
Hosszabbodó listák, sürgető eredményelvárás
A NEAK szeptember 28-i nyilvános adatai szerint 10 586 ember várt hatvan napnál régebb óta csípőprotézis-, 21 949 pedig térdprotézis-műtétre. Utóbbiaknál az előző hat hónapban megoperált betegek tényleges várakozási idejének országos átlaga 298, mediánja 203 nap volt. A csípőműtéteknél ugyanez jelenleg átlagosan 144, illetve 45 nap a medián érték. A program előkészítése korábban elkezdődött, Hegedűs Zsolt augusztus végén már arról beszélt, hogy a szakmai terv elkészült.
A miniszter ábrája több akadályt mutat, mint az üres műtők
A miniszter által közzétett „Várólista probléma térkép 2026” a létszámhiányt, az orvosok egyenlőtlen terhelését és a magánellátás elszívó hatását is nevesíti. A finanszírozási gondok között külön szerepel a műtétek költségfedezete és a többletprogram díjazásának mértéke. A kormány helyzetértékelése szerint is egyszerre kell műtői, személyzeti és pénzügyi korlátokat feloldani.
A szakdolgozók szerint a pluszpénz önmagában nem old meg semmit
Ferenczi Tünde az 1001 nővér szakdolgozókat tömörítő Facebook-csoportban azt írta, a több műtéthez nemcsak operáló orvosra és műtőre van szükség, hanem aneszteziológiai csapatra, őrző és osztályos személyzetre is. „Ki látja el vasárnap a szombaton megoperált beteget?” – kérdezte. A gyorsított rehabilitáció kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a betegek korábbi mobilizálása és a következő beteg fogadása is pluszmunkát jelent a szakdolgozóknak, és pontos választ vár arra, kik részesülnek a többletdíjazásból, mekkora összeget kapnak és mikor.
A kommentelők egyetértésüket fejezték ki. Volt, aki szerint „mindig csak a műtét időpontjáig gondolkodnak, a műtét utáni rehabilitáció már elfelejtődik”, és felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógytornászok nélkül nincs rehabilitáció, ők viszont nem dolgoznak hétvégén. Egy másik hozzászóló úgy fogalmazott: „Nem az a legnagyobb baj, hogy hétvégén is műteni akarnak, hanem az, hogy úgy beszélünk »plusz kapacitásról«, mintha lenne valahol egy tartalék szakdolgozói állomány.” Hozzátette: sok helyen már a normál működést is túlórákkal tartják fenn, és ha valakit szombaton behívnak, az hétfőn nem lesz kipihentebb.
Az orvosi kapacitás és a finanszírozás is nyitott kérdés
Egyelőre nem tudni, mely kórházakban hány orvos vállalna pluszműtétet, milyen díjazásért, és hogyan biztosítanák hozzá a teljes ellátó csapatot. A Magyar Orvosi Kamara még nem adott ki állásfoglalást. Az sem ismert, a tízmilliárd forintból mennyi jut a csípő- és térdprotézis-műtétekre, hány pluszbeavatkozást fizetnek ki belőle, és milyen időszakra elegendő a keret. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a mostani bejelentés előtt 15 hónapra 15-20 milliárd forint többletet tartott szükségesnek a kitűzött várakozáscsökkentéshez.
Európai tapasztalatok: javulás lehetséges, de ára van
Az Európai Bizottság és az OECD közös 2024-es jelentése szerint az országok jellemzően többletforrással növelték az elvégezhető beavatkozások számát. Lengyelországban csökkent a csípő- és térdprotézis-műtétek várakozási ideje, miután több pénzt rendeltek a többletkezelésekhez, a probléma azonban nem szűnt meg: az OECD 2024-es adatai szerint a csípőprotézisre várók medián várakozása Lengyelországban még mindig 343 nap volt, Magyarországon 209 nap, Svédországban és Spanyolországban 67 nap. Az OECD szakpolitikai elemzése a teljesítményhez igazodó finanszírozást, az egészségügyi dolgozók kapacitásának növelését és a várólisták pontos követését említi feltételként – ezek a magyar program céljaival egybevágnak, a várható többletteljesítmény azonban a bejelentésből még nem derül ki.
A döntő lépés az lenne, ha nyilvánosságra hoznák az intézményi vállalásokat: hol mennyi, a jelenlegi kapacitáson felüli további műtétet tudnak elvégezni, milyen csapattal, mekkora díjazás mellett, és melyik várólista-mutatóban várnak javulást.
