Gyógyszerek szennyezik a Balti-tengert
Paracetamolt, ibuprofent, karbamazepint, diklofenákot és más gyógyszerhatóanyagokat is kimutattak a Balti-tengerben. Kutatók szerint a szennyezés mérsékelhető lenne, ha egyes gyógyszereket másképp írnának fel, használnának és semmisítenének meg.
A kilenc északkelet-európai ország által körülölelt Balti-tenger a világ egyik legszennyezettebb tengere. A térség évtizedek óta cipeli a környezetszennyezés örökségét, napjainkban pedig a mikroműanyagok, az ipari vegyi anyagok és a mezőgazdasági eredetű szennyezés mellett a gyógyszermaradványok is terhelik.
Svédország, Finnország, Litvánia és Lettország szakemberei szerint a Balti-tenger gyógyszeripari eredetű szennyezését nem lehet kizárólag a szennyvíztisztításnál kezelni. Marmar Nekoro, az Uppsalai Egyetem gyógyszerésztudományi karának kutatója szerint a gyógyszerek teljes életciklusát meg kell vizsgálni. A kutatók nem azt javasolják, hogy a betegek hagyják abba a számukra szükséges gyógyszerek szedését, hanem azt, hogy amikor több, orvosi szempontból egyaránt megfelelő készítmény közül lehet választani, az orvosok a gyógyszer környezeti hatását is vegyék figyelembe.
Kristina Garuolienė, a Vilniusi Egyetem kutatója a racionális gyógyszerfelírást emelte ki: az orvosnak mérlegelnie kell, melyik készítmény jelent kisebb veszélyt a környezetre. A gyógyszerhatóanyagok háztartási és kórházi szennyvízből, gyógyszergyártó üzemek kibocsátásából, valamint mezőgazdasági forrásokból is bekerülhetnek a tengerbe.
Az UNESCO és a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság egy évtizeddel ezelőtti jelentése szerint a szennyvíztisztító telepek önmagukban évente mintegy 1800 tonna gyógyszerhatóanyagot juttathatnak a Balti-tengerbe. A legtöbb tisztítótelep még nem rendelkezik a gyógyszermaradványok eltávolítására kifejlesztett negyedik tisztítási fokozattal.
A karbamazepin például majdnem három és fél év alatt bomlik le a felére, így felhalmozódhat a környezetben. Björn Wettermark, az Uppsalai Egyetem farmakoepidemiológiai professzora szerint a fő aggodalom az, hogy a gyógyszerek milyen hatással vannak a tengeri élőlényekre. A szintetikus ösztrogének egyes halak, békák és más fajok elnőiesedését okozhatják, a balti-tengeri kékkagylónak pedig bizonyos fájdalomcsillapítók hatására kevesebb energiája maradhat az anyagcserére és növekedésre.
A kutatók a gyógyszerfelírási gyakorlat megváltoztatását is vizsgálják. Egy friss svéd tanulmány szerint az orvosoknak célzottabb képzésre és jobb hozzáférésre van szükségük a gyógyszerek környezeti hatásairól szóló információkhoz. A fel nem használt gyógyszerek is bekerülhetnek a környezetbe, ha a háztartási hulladékba dobják, a mosogatóba öntik vagy lehúzzák a vécén, ezért fontos a gyógyszertárakba történő visszavitel.
