Beépülő partok és növekvő terhelés: a Balaton élővilágának kulcsfontosságú partszakaszai kerültek veszélybe
A Balaton part menti sávjának beépítése és a növekvő ökológiai terhelés egyre nagyobb kihívás elé állítja a tavat – hangzott el a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Balaton Science projekt közös sajtótájékoztatóján, amelynek apropóját az idei nyári aszály és a hőhullámok szolgáltatták.
Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója elmondta: sekély vízű nagy tavaink – a Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó és a Tisza-tó – érzékenyen reagálnak az időjárás okozta kihívásokra, az idei nyár pedig különösen rávilágított a problémákra. Hozzátette, hogy a Balaton vízgyűjtő területe teljes egészében Magyarországon fekszik, így bármi történik, az a mi felelősségünk.
A kutató szerint a Balaton nem csupán turisztikai desztináció, hanem jelentős vízkészlet és fontos élőhely is egyben. Az éghajlatváltozás hatására a víz átlaghőmérséklete jelentősen nőtt az elmúlt ötven évben, a 25 Celsius-foknál melegebb vízű napok száma drasztikusan emelkedett, idén pedig meghaladta a hetvenet.
A 2026-os első hőhullám és hőkupola következtében 3-4 méteres mélységig mintegy 30 fok környékére melegedett a víz. Mindez az elfolyás helyett a párolgást erősíti, a tó vize tömörödik, a sókoncentráció emelkedik. A vízállás jelenleg is rendkívül alacsony, de a 2003-as szintet még nem érte el, és az évszázad elején is előfordultak ennél aszályosabb, alacsonyabb vízállású időszakok.
Az alacsony vízszintnél is nagyobb problémát jelent a Balaton kedvezőtlen vízmérlege. 1921 óta idén már tizedik alkalommal vált negatívvá a természetes vízkészlet, és mindegyik ilyen eset 2000 után következett be. Ennél alacsonyabb vízszint többször is előfordult már, de ennyire negatív vízmérleg még soha nem alakult ki. A kiépített partvonaltól való távolodás miatt az alacsony vízszint látványosabb, mint korábban.
Vasas Gábor arról is beszélt, hogy az alacsony vízszint önmagában nem kedvez az algásodásnak. Ebből a szempontból jól indult az év, télen jegesedés is volt, amire kilenc éve nem volt példa, a tavasz is kedvezően alakult, a nyár azonban fordulatot hozott. A hőkupola és a vízhőmérséklet emelkedése erősíti az algásodást. Az 1990-es évektől 2015-ig kedvező időszak volt, a klímaváltozás vezérelte algásodás 2015 után kezdődött. A Balatonban egyelőre nem jelentős az invazív algafajok terjedése, néhány faj megjelent ugyan, amelyekre a szakembereknek figyelniük kell, de problémát ezek nem okoznak.
2024 óta a tartósan magas vízhőmérsékletnek és a tó egészében megfigyelhető algásodásnak köszönhetően jelentős az árvaszúnyog-rajzás: tavaly és idén is mintegy tízezer tonnányi árvaszúnyog rajzott ki a vízből.
A társadalom szemében negatív a vízszint látványos mozgása, a tó és a környezet szempontjából azonban az ingadozás hasznos. A sajtóban és a közösségi médiában megjelenő száraz kiemelkedések apokaliptikusnak lettek beállítva, holott a homokpadok és az úgynevezett majomsziget a növényzet gyors térhódításával együtt a Balatonnak kedveznek.
A főigazgató szerint a Déli vasút megépítése nemcsak az üdülőtelepek létrejöttét tette lehetővé, hanem a berekterületek levágásával a teljes parti régiót is átalakította. Az utóbbi időszak egyik vitás beruházása a Pogányvölgyi-víz befolyó torkolatának beépítése, amely különösen azért érzékeny, mert a befolyó a vízpótlás szempontjából is fontos, főleg az elmúlt évek csapadékmentes időszakaiban.
A kutató szerint a tó partján több, nem túl jó állapotú terület viszonylag kis energiabefektetéssel és költséggel természetes zöldterületté alakítható lenne, és sok helyen a strandok és a nádasok együttesen is megférnének egymás mellett.
A hullámzástól védett mély vízű kikötők számának növekedése szintén kedvezőtlenül hat az ökoszisztémára, mivel az inváziós halfajok – például a törpeharcsa – legfontosabb balatoni élőhelyeivé válnak. Vasas Gábor megjegyezte: a Balaton élővilágának nagy része a parti részen szeretne élni, ez a sáv nagyon gazdag lenne élővilágban, ha hagynák. A nagy kiterjedésű nádasok hiánya komoly probléma, és nem csupán az élővilág, hanem a víztisztaság szempontjából is.
A szakértő szerint a Balaton már nagyon messze van természetes állapotától, a part menti sáv beépítésének szent és sérthetetlennek kellene lennie, a tó pedig már most is túl van építve. A társadalom és a tó között ugyanakkor még lehetnének kompromisszumok. Pozitívumként emelte ki, hogy a Balatonnak nagy a biológiai sokfélesége, emiatt működnek regenerációs és elhárító mechanizmusai.
A Velencei-tó kapcsán Vasas Gábor elmondta: vízminősége rosszabb, mint a Balatoné, ráadásul a vízállása is alacsonyabb, így összességében jóval drasztikusabb a helyzet ott. A Velencei-tó jelenlegi állapota intő jel kell, hogy legyen a Balaton számára is.
Zárásként az új klímatörvény-tervezetről szólva megjegyezte, hogy az jónak és előremutatónak tűnik, és ha a benne leírtak elindulnak és működnek, az jelentős előrelépést eredményezhet.
