Hároméves mélyponton a lengyel zloty az alkotmányos válság miatt
A lengyel zloty hároméves mélypontra esett az euróval szemben, miután belpolitikai és alkotmányos válság rázta meg Lengyelországot. Hétfőn a lengyel deviza 0,4 százalékkal gyengült az euróhoz mérten, az eurót már 4,42 zlotyn jegyzik – utoljára 2023. november 6-án járt ezen a szinten a devizapár.
A piac nem díjazza a bizonytalanságot: a Donald Tusk vezette kormány szisztematikusan próbálja kiiktatni az előző politikai kurzushoz köthető vezetőket. Éles konfliktus alakult ki a kormányfő és Adam Glapiński jegybankelnök között, ami már az állami intézmények megbénulásának veszélyét hordozza – a kormány az Állami Bíróság elé akarja állítani a jegybankelnököt. Ez az intézményi csata aláássa a monetáris politika függetlenségébe vetett hitet, ami a külföldi befektetők számára az egyik legriasztóbb jelzés.
Instabil jogi környezet és növekvő kockázati prémium
A lengyel alkotmánybíróság legitimitása körüli viták, a bírák kinevezése és a testület elnökének felfüggesztése miatti rendőri jelenlét és tüntetések instabil, kiszámíthatatlan jogi környezetet teremtettek. Sokak szerint szabályos államcsínyről van szó.
A politikai és jogi bizonytalanság miatt a befektetők magasabb hozamot, vagyis nagyobb kockázati prémiumot követelnek a lengyel állampapírokért. A német és a lengyel kötvényhozamok közötti rés jelentősen tágult, ami azt mutatja, hogy Lengyelország finanszírozása drágul, ez pedig gyengíti a nemzeti devizát is. Mindeközben a költségvetési hiány a GDP közel 7 százalékára duzzadt – ilyen magas hiány mellett a politikai instabilitás még veszélyesebb kombinációt alkot.
A forintot is fenyegeti a fertőzési kockázat
Bár a forint az utóbbi napokban folyamatosan erősödött, a fertőzési kockázat őt is fenyegeti. A globális alapkezelők nem mélyednek el napi szinten a lengyel közjogi viták részleteiben: amikor azt látják, hogy a régió legnagyobb gazdaságában rendőrkordonok vannak az Alkotmánybíróság körül, és a jegybankelnököt bíróság elé citálnák, egyszerűen elkezdik csökkenteni kitettségüket a teljes közép-kelet-európai régióban. Emiatt a zloty eladási hulláma magával tudja rántani a forintot is.
Ha a magyar kormány is hasonló útra lépne, és a Magyar Nemzeti Bank vezetése ellen fordulna, biztosra vehető, hogy a forinttal sem bánna kesztyűs kézzel a piac.
Szélesebb európai összefüggések
A lengyel összecsapások szélesebb körű európai vitába illeszkednek, amelynek középpontjában az a kérdés áll, hogy hol végződnek a nemzeti kormányok hatáskörei, és hol kezdődnek a szupranacionális szervezetekéi. Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és más országokban is különböző jellegű politikai és intézményi összecsapásokra került sor, amelyeket gyakran brüsszeli konfrontációk kísértek.
Ilyenkor rendre felmerül Németország lehetséges szerepe is. Dominik Tarczyński, az ellenzéki Jog és Igazságosság Párt parlamenti képviselője szerint német hatásra lendült akcióba a Tusk-kabinet, s a végső cél a tömeges bevándorlás feltételeinek megteremtése. A konkrét esetek nem bizonyítják egy egységes destabilizációs terv létezését, ám rávilágítanak a nemzeti szuverenitás, az európai integráció és a demokratikus elszámoltathatóság eltérő felfogásai közötti feszültségre.
Lengyelország az Európai Unió és a NATO keleti szárnyának egyik legfontosabb országa. Gazdaságának mérete, földrajzi elhelyezkedése és az európai biztonságban betöltött szerepe miatt belső fejleményei szélesebb körű érdeklődést keltenek. Németországgal való kapcsolata kiemelkedő gazdasági és történelmi jelentőségű, ezért nem tekinthető jelentéktelennek az a vád, amely szerint Berlin igyekszik befolyásolni a lengyel alkotmányos fejleményeket.
