Drámai fordulat jöhet a boltokban: van ország, ahol több mint a duplájára nőhetnek az élelmiszerárak – Magyarország kivételes helyzetben van
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) október 15-i adatai alapján készült, 12 hónapra szóló előrejelzés szerint az egyes országok között rendkívül nagy különbségek lehetnek az élelmiszer-infláció várható alakulásában. A legnagyobb drágulásra a közel-keleti konfliktus által sújtott térségben lehet számítani, míg számos országban – ideértve Magyarországot is – akár csökkenhetnek az élelmiszerárak a modellezés alapján.
Iránban több mint a duplájára nőhetnek az árak
A következő 12 hónapban a legnagyobb arányú élelmiszer-drágulás elé Irán néz: a modellezés 114,4 százalékos élelmiszerár-emelkedést jelez előre, ami messze a legmagasabb érték a vizsgált országok között. A drágulás nem a február 28-án kitört háborúval kezdődött: 2025 decemberében az éves infláció 42 százalékra, az élelmiszerár-infláció pedig 72 százalékra emelkedett, a kenyér ára egy év alatt 113 százalékkal nőtt. A riál jelentős értékvesztése tovább rontotta a lakosság vásárlóerejét, miközben a keresetek nem tartottak lépést a megélhetési költségek növekedésével. A fegyveres konfliktus és a kereskedelmi útvonalak zavarai erre a már eleve súlyos helyzetre rakódnak rá.
Ezekben az országokban drágulhatnak leginkább az élelmiszerek
Az iráni előrejelzés kiugró értéke mellett Argentínában 34, Ruandában 29,1, Törökországban 24,2, Nigériában 23,5, Libanonban 20,7, Mongóliában 20,2, Líbiában 18,9, Katarban 14, Madagaszkáron 13,5, Etiópiában 12,1, Maliban 11,7, Malawiban 11,5, Kenyában 10,5, Kirgizisztánban 10,3, Jamaicában 10, Tunéziában 9,6, Srí Lankán 9,6, Afganisztánban pedig 9,5 százalékos drágulás várható. A legnagyobb drágulással érintett országok esetében a konfliktusok, a gyenge devizák és a magas importköltségek egyaránt szerepet játszhatnak.
A műtrágya drágulása az egész világon éreztetheti a hatását
Az iráni háború egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb következménye a mezőgazdasági termelés költségeinek emelkedése. A Hormuzi-szoroson halad át a világ karbamidforgalmának mintegy 35 százaléka, miközben a globális kénexport körülbelül 45 százaléka is ezt az útvonalat használja. A földgáz szintén fontos alapanyag a nitrogénműtrágyák előállításához, ezért az energiapiaci zavarok közvetlenül növelik a termelési költségeket. Az előrejelzés szerint a műtrágya átlagára 2026-ban több mint 30 százalékkal emelkedhet.
Magyarországon akár csökkenhetnek is az élelmiszerárak
A nemzetközi előrejelzés szerint nem minden országban kell újabb élelmiszerár-robbanásra készülni. Több európai államban, köztük Magyarországon is az árak mérséklődésére számítanak a következő tizenkét hónapban. A legnagyobb árcsökkenést Vanuatuban (8 százalék) és Kamerunban (7,3 százalék) várják, Svédországban 5,7, Lettországban 5,3, Csehországban 4,3, Magyarországon 4, Hollandiában 1,8, Dániában 1,7, Szlovákiában 1,6, Kínában 1,6, Litvániában 1,3, Costa Ricában 1,1, Szlovéniában 1, Marokkóban 0,8, Svájcban 0,4, Ecuadorban 0,3, Belgiumban 0,3, Paraguayban 0,2, Görögországban pedig 0,1 százalékos árcsökkenés szerepel az előrejelzésben.
Magyarország esetében a 4 százalékos csökkenés illeszkedne az elmúlt időszak trendjeihez, amelyekben a korábbi rekordmagas infláció után már számos élelmiszer árának csökkenését látni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez egy előrejelzés, nem pedig biztosra vehető árváltozás: a tényleges folyamatokat a hazai kereslet, az árfolyam, a mezőgazdasági termelés költségei és a kereskedelmi árazás is befolyásolja.
Európában olcsóbbak lehetnek a mezőgazdasági termékek, de a költségek továbbra is nőnek
Az európai kilátásokat részben az magyarázhatja, hogy 2026 második negyedévében az uniós gazdák termelői árai éves összevetésben 5,8 százalékkal csökkentek, ezen belül a tej ára 16,6, a gabonaféléké 5,6 százalékkal mérséklődött. A mezőgazdasági termelők azonban közben magasabb költségekkel szembesülnek: az energiaköltségek ugyanezen időszakban 22 százalékkal, a műtrágyaárak pedig 13,4 százalékkal emelkedtek. Ez korlátozhatja, hogy a termelői árak csökkenése milyen mértékben jut el a boltokig. A fogyasztók számára az sem mellékes, hogy az euróövezetben az élelmiszerek árszínvonala még mindig hozzávetőleg 30 százalékkal magasabb a 2021 végi szintnél; az emelkedés Finnországban mintegy 24, Észtországban viszont 48 százalékos volt.
