Adójóváírás és vállalati adóemelések a 2027-es adócsomagban
A kormány a 2027-es költségvetési tervek ismertetése után benyújtotta az Országgyűlésnek a 2027-es adótörvényeket. A kabinet a munkából élők adóterheinek csökkentésével és a nagyobb gazdasági szereplők fokozottabb közteherviselésével indokolja az intézkedéseket, a csomag azonban számos vállalati adóemelést és szigorítást is tartalmaz.
A tervek szerint 2027-től a minimálbéresek személyi jövedelemadója 9 százalékra csökken, ami havi 20 ezer forintos többletet jelenthet számukra. A minimálbér felett, havi bruttó 680 ezer forintos kereset körüli szintig sávosan csökkenő adójóváírás járna. A kabinet a két intézkedés együttes hatásaként 2,5 millió érintettnél évente összesen 250 milliárd forinttal több elkölthető jövedelemmel számol.
Az adójóváírás azonban nem jelent feltétlenül ugyanakkora nettó jövedelemnövekedést minden érintettnél. Azoknál, akik más adókedvezmények – például a családi kedvezmény vagy az anyák szja-mentessége – miatt már eleve nem, vagy csak részben fizetnek személyi jövedelemadót, az új kedvezmény nem feltétlenül eredményez további pénzt a bankszámlán. Az szja-mentességet élvezők valójában nem kapnak adójóváírást.
A legnagyobb kockázat a béremeléseknél jelentkezik. A 2027-es minimálbérről szóló tárgyalásokon a munkáltatói oldal már az adójóváírás nettó keresetnövelő hatására hivatkozott a mérsékeltebb bruttó béremelés indoklásakor. Ha ez az érvelés érvényesül, a dolgozók az adócsökkentés egy részét a visszafogottabb béremelésen keresztül elveszíthetik. Hasonló probléma merülhet fel a közszférában is, ahol a béremelések mértékét ágazati megállapodások és szabályok határozzák meg.
A közszférában bejelentett béremelések több ágazatban elégedetlenséget váltottak ki. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a Miniszterelnökség előtt demonstrált, mert elégtelennek tartja a beígért 10,7 százalékos béremelést. A rendvédelmi szerveknél mintegy 84 ezer dolgozó fizetését átlagosan 15 százalékkal emelnék, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet bírálta a bejelentett mértéket. Az egészségügyi szakdolgozók januártól átlagosan 17 százalékos béremelést kapnának, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint azonban az intézkedés elmarad a korábbi várakozásoktól. A Munkátanácsok Országos Szövetsége úgy fogalmazott, hogy az adójóváírás nem helyettesítheti a bruttó bérek emelését.
A benyújtott adócsomag egyik legjelentősebb eleme a társasági adó emelése a vállalati kör egy része esetében. A jelenlegi 9 százalékos kulcs helyett 15 százalékos adómérték vonatkozna azokra a vállalatokra és vállalatcsoportokra, amelyek éves bevétele eléri az 500 millió eurót. A többi vállalkozásnál megmaradna a 9 százalékos kulcs. Az innovációs járulék mértéke 0,3-ról 0,5 százalékra emelkedne, miközben a mikro- és kisvállalkozások mentessége fennmaradna.
2027. január 1-jétől ismét alkalmaznák a reklámadót, amelynek mértéke a bevétel nagyságától függne. Az első 500 millió forintnyi éves reklámbevétel adómentes maradna, a magasabb sávokban 2,5, 4,5 és 7,5 százalékos kulcsot alkalmaznának. A kormány azzal indokolja a visszavezetést, hogy a jelentős bevételt elérő nemzetközi technológiai vállalatoknak is részt kell vállalniuk a közterhek viseléséből. A Magyar Reklámszövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai reklámköltések közel 40 százaléka globális technológiai vállalatokhoz kerül.
A kiskereskedelmi különadó második sávjában, az évi 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti adóalaprészre vonatkozó kulcs 0,15-ről 0,45 százalékra emelkedne, ami mintegy 3000 vállalkozást érintene. A kormány megszünteti az árrésstopot is, arra hivatkozva, hogy az infláció lassulása lehetővé teszi a korlátozás kivezetését.
A csomag további elemeként a pénzügyi tranzakciós illeték a nagyobb műveleteknél emelkedne, miközben a lakosság számára 150 ezer forintra nőne az illetékmentes értékhatár. Megszűnne a látvány-csapatsportok korábbi társaságiadó-kedvezménye, a sportolók és edzők kedvezményes adózásának felső határa évi 60 millió forintra csökkenne. A legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél emelkedne a rehabilitációs hozzájárulás. Könnyítésként az új építésű lakások 5 százalékos áfájánál eltörölnék a határidőt.
A kormány 929 milliárd forint többletbevételt vár az adóintézkedésektől, miközben 264 milliárd forintnyi lakossági adócsökkentéssel számol. A két összeg különbsége 665 milliárd forint, vagyis a mostani ismeretek alapján ennyivel több adót szedne be a kormány.
A GKI Gazdaságkutató októberi konjunktúrafelmérése szerint a vállalkozások 18 százaléka tervezett áremelést a következő három hónapra, 14 százalékuk létszámcsökkentést, míg csupán 7 százalékuk helyezett kilátásba létszámbővítést. A cégek a többletterhekre jellemzően áremeléssel, a nyereségük csökkentésével, a beruházások visszafogásával vagy a béremelések mérséklésével reagálhatnak.
