Jelentősen eltér a korábban beharangozottól a januártól életbe lépő reklámadó mértéke
Alig ült el az Otthon Start körüli keddi felfordulás, a kormány máris újabb meglepetéssel szolgált: a 2027. január 1-jétől ismét kivetni tervezett reklámadó kulcsai jelentősen eltérnek a korábban ismertetett számoktól. A kedden este megjelent törvényjavaslat részletei hidegzuhanyként érhették a hazai reklám- és médiapiac szereplőit.
A Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott javaslat szerint a médiavállalatoknak éves reklámbevételük alapján, sávosan kell majd adózniuk. Az alig néhány napja ismertetett 3,75 százalékos egységes adókulcs helyett január 1-jétől az alábbi rendszer léphet életbe: 500 millió forintos éves reklámbevételig 0 százalék, az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrészre 2,5 százalék, a 10 és 40 milliárd forint közötti bevételrészre 4,5 százalék, a 40 milliárd forint fölötti bevételrészre pedig 7,5 százalék.
A hazai médiapiac szereplőit sújthatja a leginkább az új teher
A Magyar Reklámszövetség felhívta a figyelmet, hogy a hazai reklámköltések közel 40 százaléka globális technológiai vállalatokhoz kerül. Ezek a cégek jellemzően más uniós tagállamokból értékesítik szolgáltatásaikat, ezért egyelőre kérdéses, hogy a magyar reklámadó milyen módon és mennyire hatékonyan lesz alkalmazható rájuk. Ez különösen a hazai médiavállalatok versenyképessége szempontjából jelenthet problémát, hiszen a magyarországi szereplők már jelenleg is fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát és foglalkoztatási közterheket, amelyekre a reklámadó újabb teherként rakódik rá.
A szakmai szervezet szerint az adónem egyik legsúlyosabb sajátossága, hogy nem a nyereséget, hanem a reklámbevételt terheli, ami lényegében azt jelenti, hogy egy médiavállalatnak akkor is reklámadót kell fizetnie, ha veszteségesen működik. Az MRSZ azt is kifogásolta, hogy egyelőre nem tisztázott, a kormány miként kívánja megadóztatni a magyar hirdetési piac jelentős részét lefedő nemzetközi platformokat. Amennyiben ezekre a cégekre nem sikerül ugyanolyan hatékonyan érvényesíteni az új szabályokat, a reklámadó elsősorban a magyar médiapiaci szereplők költségeit növelheti, tovább rontva versenyhelyzetüket a globális versenytársakkal szemben.
A reklámadót 2014-ben vezette be a kormány, 2019 óta azonban a gyakorlatban nulla százalékos adókulcs mellett működött a rendszer. A 2027. január 1-jére tervezett változtatással így több mint hét év után ismét tényleges fizetési kötelezettség keletkezhet. A lap megkereste a Metát és a Google-t is, arra volt kíváncsi, hogy a két technológiai óriás magyarországi reklámbevételeire kiterjedhet-e az új adó, illetve annak esetleges költségeit áthárítanák-e a hazai hirdetőkre.
