Német aggodalom a magyar akkugyárak miatt
A német autógyártók, köztük a BMW és a Mercedes érzékenyen figyeli a magyarországi kínai akkumulátorgyárak helyzetét, amelyek az elektromos járműgyártás kulcsbeszállítói. A német sajtó élénken foglalkozik a magyar járműipar helyzetével: egy elemzés szerint Magyarországon komoly ipari központ jöhet létre, a fejlődést azonban hátráltatja, hogy a BMW fokozatosan felfuttatja járműgyártását, a CATL cellagyártása viszont még csak próbaüzemben működik.
Az európai gyártókat növekvő költségnyomás, a kínai versenytársak térnyerése és a technológiai átállás szorongatja, magyarországi üzemeiket ennek ellenére bővítik. A válság átrendezi a beruházásokat: a költségcsökkentésre kényszerülő vállalatok olcsóbban működtethető üzemeket keresnek, ami egyes magyarországi gyáraknak akkor is növekedést hozhat, ha az európai autópiac egésze nem bővül.
A német külgazdasági ügynökség adatai szerint a Magyarországon gyártott járművek és alkatrészek termelési értéke 2024-ben csaknem tíz százalékkal, 2025-ben további 5,3 százalékkal csökkent. A legyártott személygépkocsik száma két év alatt 507 222-ről 411 776-ra esett vissza, idén január és június között viszont a járművek és alkatrészek együttes termelési értéke 3,7 százalékkal, a járműgyártásé önmagában 9,7 százalékkal nőtt.
A BMW debreceni üzemét kezdetben évi 150 ezer jármű gyártására tervezték, a sorozatgyártás 2025 végén indult, és már három műszakban folyik a munka. A Mercedes-Benz Kecskeméten mintegy egymilliárd eurós bővítést fejezett be, a kapacitás a tervek szerint csaknem megháromszorozódik, és elérheti az évi 400 ezer járművet. Az Audi tavaly 200 756 járművet és csaknem 265 ezer elektromos hajtásrendszert gyártott Győrben, utóbbi termelése mintegy háromnegyedével nőtt.
A CATL debreceni beruházásának bejelentett értéke 7,34 milliárd euró, a tervezett éves kapacitás 100 gigawattóra. Egyelőre csak az első cellagyár készült el, amelynek kapacitását mintegy 40 gigawattórában határozták meg, a második ütem előkészítését 2025-ben felfüggesztették. A Mercedes az elektromos VLE modellhez szükséges akkumulátorokat átmenetileg Debrecen helyett Kínából szerezte be, a BMW pedig eleve csak 2027-től számol magyarországi szállításokkal.
A BYD szegedi gyárának építése is lassabban halad a korábban bejelentettnél: az év elején megkezdődött a tesztgyártás, a sorozatgyártás felfutását azonban elemzők csak 2027 elejére várják. A projektet építési késedelmek, munkaerő-toborzási nehézségek, valamint munkahelyi balesetek és környezetvédelmi szabálytalanságok miatt indult vizsgálatok is hátráltatják.
A kormány szigorúbb ellenőrzés alá kívánja vonni az iparágat. Gajdos László környezetvédelmi miniszter augusztusban úgy fogalmazott, hogy számára a magyar emberek egészsége és biztonsága, valamint a természeti erőforrások és a környezet védelme az első. Augusztus óta országos ellenőrzési program zajlik, amelynek során összevetik az üzemek tényleges működését, vízfogyasztását, kibocsátásait és hulladékkezelését az engedélyekben foglalt előírásokkal. Tárkányi Zsolt közlekedési és beruházási államtitkár májusban kijelentette, hogy a kormány nem támogatja további CATL-üzemek létesítését.
