Ukrán dróntámadás érte a Barátság kőolajvezeték kulcsfontosságú szivattyúállomását
Hétfő éjszaka ukrán dróntámadás érte az oroszországi Tambov régiót. A csapások egy olyan ipari területen érték a létesítményeket, ahol a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyúállomása, a Nyikolszkoje lineáris termelő-diszpécserállomás található. Az állomás a vezetékrendszer egyik kulcsfontosságú csomópontja, amely a kőolaj és a kőolajtermékek fogadását, tárolását, továbbítását és tranzitszállítását biztosítja. Az állomás áteresztőképességét napi legfeljebb 300 ezer tonnára becsülik.
A támadás után szemtanúk videófelvételeket tettek közzé az interneten a keletkezett tűzről. Egy nyílt forrású információkkal foglalkozó szakértő a felvétel elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tűz feltehetően a Nyikolszkoje–1 állomás területén keletkezett, valószínűleg a létesítmény két üzemi telephelyének egyikén, amely Novonyikolszkoje falu közelében található.
Október 20-ra virradó éjszaka a támadásokat nyomon követő Telegram-csatornák több órán át tartó dróntámadásról és a légvédelem működéséről számoltak be a Tambovi terület Micsurinszki járásában. A Tambovi terület kormányzója, Jevgenyij Pervisov közölte, hogy tűz ütött ki a Micsurinszki körzet egyik vállalatának területén. Állítása szerint az éjszaka folyamán négy drónt lőttek le a régió légterében, személyi sérülés pedig nem történt.
A térség kőolajipari létesítményeit korábban is érték támadások: az ukrán védelmi erők 2025 nyarán legalább két alkalommal mértek csapást a Nyikolszkoje állomásra.
Amennyiben a szivattyúberendezések sérülnek, az akadályozhatja a kőolaj továbbítását, szélsőséges esetben pedig a szállítás teljes leállásához is vezethet. A létesítmény ezenkívül tárolókapacitással is rendelkezik, az itt található tartályokban kőolajat és finomított kőolajtermékeket is kezelnek. A Mol a támadás kapcsán azt közölte, hogy nem tapasztaltak fennakadásokat a kőolajszállításokban.
A Barátság kőolajvezeték a világ leghosszabb ilyen típusú rendszere: hossza több mint 4000 kilométer, és a Szovjetunió az 1960-as években azért építette, hogy az ország nyugati területeinek, valamint a közép-európai szocialista államok energiaellátását biztosítsa. Napjainkban a vezeték az orosz és kazah olaj európai szállításainak fő útvonala.
