Javuló önkormányzati finanszírozás, elhalasztott reform
A 2027-es költségvetés tervezete szerint évek óta először javulhat érdemben a magyar önkormányzatok pénzügyi helyzete. A kormány 64 milliárd forinttal mérsékelné a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeit, ugyanekkora összeggel növelné az önkormányzatok állami támogatását, és a közösségi közlekedés finanszírozásába is több pénzt tenne.
Eltérő fogadtatás a városvezetők körében
A bejelentések fogadtatása korántsem egységes. Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon nagyon jó költségvetési tervezetnek nevezte a javaslatot, és úgy vélte, 2027 a fellélegzés éve lehet az önkormányzatok számára. Pintér Bence győri polgármester azonban figyelmeztetett: Budapest helyzetéből nem lehet valamennyi településre következtetni, ráadásul a költségvetés részletei még nem ismertek.
Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester közleményében szintén méltányolta a kormány gesztusait, de kevésnek tartotta a vidéki nagyvárosok közösségi közlekedésére szánt 10 milliárd forintot. Pikó András józsefvárosi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet egyelőre nem hoz érdemi változást az önkormányzatok helyzetében. Különösen a szociális és rendészeti területeken vártnál kisebb béremelés miatt aggódik, mert szerinte kérdéses, sikerül-e megállítani a szakemberek elvándorlását.
Településenként eltérő könnyítés
A szolidaritási hozzájárulás mérséklése nem egységesen érinti majd a településeket. Kármán András pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatása szerint Budapest befizetése 30 milliárd forinttal csökkenhet, a megyei jogú városok pedig együttesen mintegy 20 milliárd forintnyi könnyítést kaphatnak. A részletes elosztási szabályok azonban egyelőre nem ismertek.
Kármán András a költségvetés korlátaival indokolta, hogy a hozzájárulásból származó bevételeket 15 százalékkal mérsékelnék. A pénzügyminiszter ugyanakkor további csökkentést is lehetségesnek tart, az intézmény teljes megszüntetését viszont nem tervezi. Szerinte a helyi iparűzési adó bevételei jelentős különbségeket okoznak a települések között, ezért szükség van az önkormányzati források valamiféle újraelosztására.
Kisebb települések és közösségi közlekedés
A kisebb települések az állami támogatások növeléséből és a Szent István Vidékfejlesztési Programból profitálhatnak. Utóbbi tíz településenként egymilliárd forint fejlesztési forrást biztosít, amelynek felhasználásáról a helyiek döntenek. A program jelenleg kísérleti szakaszban működik, a 2027-re jelzett 70 milliárd forintos keret felhasználásának részletei azonban még nem világosak.
A közösségi közlekedés finanszírozásában is változás jöhet. A kibővített, az agglomerációra is kiterjeszteni tervezett BKK 50 milliárd forinttal több forrást kaphat, a vidéki nagyvárosok pedig ismét állami támogatáshoz juthatnak. Utóbbi célra 10 milliárd forintot különítenének el, ami több tucat város között oszlana meg.
A reform 2028-ra tolódik
A pénzügyi könnyítések mellett a településvezetők számára csalódást jelenthet, hogy a teljes önkormányzati reform nem valósul meg 2027-ben. Magyar Péter szerint a szándék megvan a jogkörök átrendezésére, amelyet jövőre, az alkotmányozási folyamat részeként készítenének elő.
Lőrincz Viktória szakminiszter arról beszélt, hogy a területi közigazgatás átalakítása már 2027 elején elindulhat. A cél az, hogy 2028-ra olyan önkormányzati rendszer jöjjön létre, amely hosszú távon is működőképes. A megyei közgyűlések felszámolásának szándékát Magyar Péter azzal indokolta, hogy szerinte kifizetőhelyekre az önkormányzatok szintjén sincs szükség.
A 2027-es költségvetés így a forráselvonások évei után könnyebbséget hozhat a településeknek, a finanszírozás és a feladatmegosztás átfogó átalakítása azonban egyelőre várat magára.
