Két újabb könnyítést jelentett be a belügyi és a honvédelmi miniszter
A rendvédelmi dolgozók körében az elmúlt hetekben látványosan erősödött az elégedetlenség, miután a kormány 2027-re átlagosan 15 százalékos béremelést tervez, ami messze elmarad a szakszervezeti követelésektől. A Független Rendőr Szakszervezet korábbi felmérésében részt vevő mintegy kilencezer dolgozó legalább 50 százalékos illetményemelést tartana szükségesnek, és már az utcai demonstráció lehetősége is felmerült.
Ebben a feszült helyzetben Pósfai Gábor belügyminiszter és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter csütörtök reggel közös videóban jelentett be két újabb pénzügyi könnyítést. A miniszterek szerint az előző kormányzat által 2012-ben bevezetett szabályok régóta elégedetlenséget okoznak az érintettek körében.
2027-től megszűnik a kereset felső határa
A bejelentés szerint 2027-től eltörlik a szolgálati járandóság mellett megszerezhető kereset felső határát, így az érintettek a járandóságuk elvesztésének veszélye nélkül vállalhatnak magasabb jövedelemmel járó munkát.
A második intézkedés 2028-ban lépne életbe, amikor megszüntetnék a szolgálati járandóságot jelenleg terhelő 15 százalékos csökkentést. Ruszin-Szendi Romulusz ugyanakkor világossá tette, hogy a költségvetés jelenleg nem teszi lehetővé a második intézkedés azonnali bevezetését. „A költségvetés idén és jövőre nem áll rendelkezésre, de ’28-tól kigazdálkodjuk közösen” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Nem az aktív állomány béréről szól a bejelentés
A mostani bejelentés nem az aktív állomány bérezését érinti, hanem elsősorban a már szolgálati járandóságban részesülőknek jelent könnyítést. A kormány tehát egy másfél évtizedes sérelmet igyekszik orvosolni, miközben a jelenleg szolgálatot teljesítő rendőrök legfontosabb követelése, az érdemi bérrendezés továbbra is nyitott kérdés.
A hét elején derült ki az is, hogy év végén kivezeti a kormány a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos otthontámogatását, amelyet tavaly vezettek be. Pósfai Gábor kedden elmondta, más típusú segítséget terveznek helyette, miközben a rendvédelmi szervek működését és feladatmegosztását is átalakítják. Az idei évben 186 ezren élhettek a lehetőséggel, többségük a teljes, egymillió forintos összeghez jutott hozzá. A korábbi konstrukció ugyanakkor eleve nem garantálta a juttatás hosszú távú fennmaradását: a szabályozás szerint a támogatás csak abban az évben volt igénybe vehető, amelyben a szükséges forrás rendelkezésre állt a központi költségvetésben.
Éles kritika a béremelési ajánlatra
A rendvédelmi szerveknél, köztük a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél és a büntetés-végrehajtásban 84 ezer alkalmazott fizetését átlagosan 15 százalékkal emelik meg. A magasabb fizetéssel rendelkezők átlagosan 13 százalékra, míg az alacsonyabb bérsávba esők akár több mint 20 százalékra számíthatnak. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a nem hivatásos belügyi munkavállalók bére egységesen 15 százalékkal emelkedik.
Az ajánlat nem nyerte el az érintettek tetszését, a hírt a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet éles kritikával fogadta: „Ez nem A, nem B, de csak nem is C terv. Ezt titkolták ennyire?!” – kommentálták egy bejegyzésben.
Pósfai Gábor maga is elismerte az RTL-nek adott interjújában, hogy megérti az állomány csalódottságát. A belügyminiszter a költségvetés szűkös lehetőségeivel indokolta a 15 százalékos emelést, amelyet a bérrendezés első lépésének nevezett.
Súlyos létszámhiány a rendvédelemben
A problémát súlyosbítja a rendvédelmi szervek létszámhiánya. A miniszter szerint országosan mintegy kilencezer ember hiányzik az ágazatból, ebből Budapesten kétezer rendőrre lenne szükség. Bár a visszaszerelés lehetőségének megnyitása óta több mint 1200-an jelezték visszatérési szándékukat, eddig valamivel több mint négyszázan álltak ismét szolgálatba.
Pongó Géza, a szakszervezet főtitkára arról is beszélt, hogy a rendőrök akár utcára is vonulhatnak, bár egyelőre a tárgyalások folytatásában bíznak.
