Befejezte a XIII. kerület a rákosrendezői épületek romosítását
A XIII. Kerületi Önkormányzat befejezte az egykori MÁV-telep épületeinek romosítását Rákosrendezőn – derül ki az önkormányzat közleményéből. A terület átadás-átvételi dokumentációját csütörtökön írták alá, így a birtok ismét a Budapesti Közművekhez (BKM) és a MÁV-hoz került vissza.
Az érintett terület Rákosrendező nyugati peremén, a Tatai út mentén, Zugló közigazgatási területén fekszik, de a romló közbiztonság az angyalföldieket is érinti. A környéken lakóházak, óvodák és játszóterek találhatók, ezért a helyzet rendezése égető kérdéssé vált.
Az egykor MÁV-dolgozók által lakott épületekbe a nyár folyamán tömegesen költöztek illegális lakásfoglalók, a környéken korábban sohasem tapasztalt közbiztonsági problémákat okozva. A lakásokat két évvel ezelőtt üríttette ki a MÁV, hogy a terület ne jelentsen akadályt a tervezett Mini-Dubaj-beruházás előtt. Az eredetileg közel ötmilliárd eurós, az Egyesült Arab Emírségek befektetőihez kötődő városfejlesztés mára teljesen új irányt vett: a BKM élt elővásárlási jogával, majd a fővárosi tulajdonba került terület rehabilitációjára pályázatot írtak ki.
A XIII. kerületi önkormányzat már több mint egy éve sürgette az egykori MÁV-telep rendezését. Tóth József polgármester korábban arra figyelmeztetett, hogy a lakásfoglalók miatt a terület egy év alatt „újabb Hős utcává” vált. Elmondása szerint rendszeressé vált a droghasználat, a prostitúció, az utcai verekedések és a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények, valamint jelentősen megszaporodtak a lakásbetörések és a lopások is.
Az önkormányzat közlése szerint a kerület sem tulajdonjogilag, sem közigazgatásilag nem volt illetékes a kérdésben, mivel a terület a XIV. kerületben található, és a BKM, illetve a magyar állam tulajdona. A szükséges munkák elvégzésére a kerület a saját költségvetéséből finanszírozta az épületek romosítását.
Tóth József a munka zárásakor úgy fogalmazott: „A XIII. Kerületi Önkormányzat elvégezte a vállalt feladatot. Várjuk, hogy a BKM – ígéretének megfelelően – mielőbb megkezdje a bontási törmelékek elszállítását még azelőtt, hogy illegális hulladéklerakó alakulna ki a területen. Elvárjuk, hogy a jövőben a BKM és a Magyar Állam mint a rákosrendezői terület tulajdonosai a jó gazda szemléletével gondoskodjanak a tulajdonukról, megelőzve, hogy a korábbiakhoz hasonló állapotok alakuljanak ki.”
A polgármester korábban arról is beszélt, hogy megelőzhető lett volna az illegális telep kialakulása. Ha időben rendezték volna Rákosrendező helyzetét, nem költözhettek volna be folyamatosan újabb emberek Hajdú-Bihar, Békés, Szabolcs-Szatmár és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.
Újlipótvárosban eközben egyre több panasz érkezik a közbiztonságra és a köztisztaságra. A helyiek napokon át gyűjtötték az aláírásokat a közbiztonság javításáért; a kezdeményezéshez a kerület több boltjában és vendéglátóhelyén is csatlakozhattak, az íveket végül 1524 aláírással adták át Tóth József polgármesternek.
A lakók szerint az elmúlt időszakban drasztikusan romlottak a kerület közállapotai. Beszámolóik alapján a visszaváltható, ötvenforintos palackok és üvegek után kutatók rendszeresen feltúrják az utcai szemeteseket, sőt előfordul, hogy társasházak kapuit is bedöntik, hogy hozzáférjenek a kukákhoz. A helyiek az aláírásgyűjtés mellett önkéntes szemétszedésbe is kezdtek, és a polgárőrséggel együttműködve próbálnak javítani a környék helyzetén.
A probléma miatt egyre több önkormányzat szólal fel, és a kormányhoz is érkeznek jelzések arról, hogy újra kell gondolni a visszaváltási rendszer működését. A kerületi vezetők közölték: a gondot nem elsősorban a környéken élő, általuk ismert hajléktalanok okozzák, hanem azok a csoportok, amelyek az ország más részeiről kifejezetten gyűjtögetés céljából utaznak Budapestre. A polgármesterek szerint számos esetben az így szerzett pénzt kábítószerre költik.
