A BYD 2030-ra több mint 40 ezer európai munkavállalóval számol
A kínai elektromosautó-gyártó BYD komoly európai terjeszkedésre készül: a vállalat 2030-ra több mint 40 ezer fős európai munkaerővel számol. Stella Li, a cég nemzetközi üzletágáért felelős alelnöke a Párizsi Autószalonon arról beszélt, hogy a BYD európai elkötelezettsége mély és hosszú távú.
A vezető szerint a BYD európai dolgozóinak száma hamarosan meghaladja a 10 ezret, 2030-ra pedig a 40 ezret is egyértelműen túllépheti. A bővülés jelentős, hiszen a kínai vállalat így a kontinens egyik legnagyobb, nem európai tulajdonú autóipari munkaadójává válhat.
A német autóiparból is toborozna a vállalat
A létszámbővítés egyik érdekes eleme, hogy a vállalat az európai autóiparból is toborozna. Stella Li szerint a BYD a hagyományos autógyártóknál leépített dolgozókat is szívesen alkalmazná, vagyis a német és más európai autóipari vállalatoknál megszűnő munkahelyek részben a kínai gyártónál jelenhetnek meg újra.
Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy a BYD konkrét megállapodást kötött volna valamelyik német autógyárral az elbocsátott dolgozók átvételéről. A nyilatkozat a vállalat általános toborzási terveit jelzi, nem pedig egy meghatározott munkaerő-átvételi programot.
A szegedi üzemben a negyedik negyedévben indulhat a tömeggyártás
A BYD európai tervei Magyarország számára is különösen fontosak, hiszen a vállalat első európai autógyára Szegeden épül. A beruházás a kínai cég európai termelési stratégiájának egyik kulcseleme: a helyi gyártással a vállalat közelebb kerülhet az európai vásárlókhoz, és mérsékelheti az importfüggőségét.
Stella Li közlése szerint a szegedi üzem előkészítése a végső szakaszába ért, és a társaság a tömeggyártás negyedik negyedévi elindításával számol. A magyarországi gyár felfutása ezért nemcsak az autóipari termelés, hanem a foglalkoztatás szempontjából is meghatározó lehet.
Franciaország és Spanyolország lehet a következő célpont
A BYD ugyanakkor nem állna meg az első európai üzeménél. A vállalat a következő gyárainak helyszínét is keresi, a lehetséges célországok között pedig Franciaország és Spanyolország szerepel. A kínai gyártó így egyre kiterjedtebb európai termelési hálózatot alakíthat ki.
A 40 ezres létszámcél önmagában még nem árulja el, hogy ebből hány munkahely juthat Magyarországra. Azt sem lehet egyelőre megmondani, hogy az új állások milyen arányban jelennek majd meg a gyártásban, a mérnöki területeken, a kutatás-fejlesztésben vagy az értékesítésben. A bővülés mértéke mindenesetre azt mutatja, hogy a BYD nem egyszerűen kínai autókat akar értékesíteni Európában, hanem egyre nagyobb helyi jelenlétet építene ki.
Az európai autóipar átalakulása is segítheti a BYD-t
A kínai vállalat terjeszkedése egy olyan időszakban gyorsulhat fel, amikor az európai autóipar számos szereplője költségcsökkentéssel, üzemátalakításokkal és létszámleépítésekkel küzd. A BYD számára ebből munkaerőpiaci lehetőség adódhat: olyan tapasztalt szakemberekhez juthat hozzá, akik korábban európai autógyártóknál dolgoztak.
Ez Magyarországon is érdekes kérdéseket vet fel. A szegedi üzem felfutásával a BYD újabb munkahelyeket teremthet, miközben az európai autóipar átalakulása miatt egyes térségekben felszabaduló szaktudás és munkaerő új helyeken hasznosulhat. A németországi leépítések és a magyarországi beruházások közötti közvetlen kapcsolatot azonban egyelőre nem lehet számszerűsíteni.
A BYD terjeszkedését közben az uniós kereskedelempolitika is befolyásolhatja. Kína és az Európai Unió a múlt héten szélesebb körű megállapodásról egyeztetett, amely az ázsiai országból importált hibrid járművek mennyiségére vonatkozó korlátozásokat is tartalmazott. Stella Li szerint a vállalat még vizsgálja az új intézkedések következményeit, mert egyelőre nem áll rendelkezésére minden szükséges részlet.
A helyi gyártás ilyen körülmények között stratégiai előnyt jelenthet a BYD számára, de a vállalat európai terveinek megvalósulása a kereslet, a beruházások felfutása és az uniós szabályozás alakulásától is függ.
