Ellentmondás Vitézy Dávid autópálya-koncessziós érvelésében
Magyarországon kilométerenként háromszor annyit költünk az autópályák üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére, mint Németországban – állította Köböl Anita kormányszóvivő, miután a kabinet bejelentette a 2022-ben megkötött autópálya-koncessziós szerződés felbontását. Az érvelésnek azonban komoly ellentmondása van: az idei költségvetésben a külföldi koncesszoroknak kilométerenként kifizetett összeg lényegében megegyezik azzal, amelyet a kormány a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. esetében kifogásol.
Az idei büdzsében 180 milliárd forintot irányoztak elő a PPP-konstrukcióban megvalósult M5-ös és M6-os autópályákra, amelyek az M60-assal és a kapcsolódó szakaszokkal együtt összesen 359 kilométert tesznek ki. A négy koncesszió fajlagos éves költsége így kilométerenként 501 millió forintra rúg. Ha tehát Vitézy Dávid az MKIF esetében az 536 millió forintos összeget túlzónak tartja, joggal merül fel a kérdés, hogy a külföldi üzemeltetőknél miért nem vizsgálják ugyanezt, és miért nem vetődik fel még elvi szinten sem a velük kötött szerződések felbontása.
Az MKIF fajlagos költsége a költségvetés alapján
Az sem világos, hogyan jutott a kormány az MKIF esetében hangoztatott, kilométerenkénti évi 536 millió forintos összeghez. A legutóbbi költségvetési módosítást követően ugyanis 386 milliárd forintot irányoztak elő a hazai koncessziós társaság kifizetéseire. Ez az általa üzemeltetett 1237 kilométeres úthálózatra vetítve évente mindössze 312 millió forintot takar kilométerenként. A büdzsében szereplő előirányzatok alapján tehát az MKIF fajlagos költsége még mindig alacsonyabb, mint amennyiből kell gazdálkodniuk a külföldi tulajdonú koncessziós társaságoknak.
A legnagyobb falat mégis a 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződés felmondása lehet. Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án, Vitézy társaságában jelentette be, hogy az állam az év végéig felbontja az MKIF-fel 2022-ben kötött megállapodást. A döntést azzal indokolták, hogy az Orbán-kormány által aláírt szerződés súlyosan túlárazott, és a következő évtizedekben jelentős terhet róna a költségvetésre, végső soron pedig az adófizetőkre.
Vitatott összegek és a fejlesztések sorsa
A kabinet 23 196 milliárd forintra taksálta a 35 éves koncesszió teljes értékét. Bár a kalkuláció pontos módszertana nem ismert, ebbe a több ezer milliárdnyi fejlesztési hitelt és a tulajdonosok által biztosított önerőt is beleszámíthatták. Vagyis korántsem arról van szó, hogy ezt a teljes összeget a költségvetésnek kellene állnia.
Vitézy Dávid többször csúsztatott az MKIF-fel kapcsolatban. Hónapokon keresztül állította, hogy a koncessziós társaság több mint 1000 milliárdot kapott 2022 óta, ezt kezdettől fogva tagadta Németh Tamás, MKIF vezérigazgató, aki 680 milliárdról beszélt. Később, a szeptember 18-i sajtótájékoztatón már Vitézy is ez utóbbi összeget emlegette, amely egy nettó érték, tehát az áfával együtt jöhet ki csak az 1000 milliárd fölötti összeg.
Az M6-os autópálya északi szakaszának üzemeltetési jogai kapcsán is rengeteg a kérdőjel: a miniszter szerint 100 milliárddal olcsóbban vállalta az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. az üzemeltetést, mint az MKIF, utóbbi 149 milliárdból, előbbi pedig 44 milliárdból, mindezt azonos műszaki tartalom mellett.
Mivel jelenleg is tart az M1-es autópálya bővítése, jövőre pedig következne az M7-es bővítése és az M200-as építése, mostanra teljesen bizonytalanná vált ezeknek a projekteknek a sorsa. Vitézy a Kontrollnak adott interjújában maga sem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy miképp változik az M1-es autópálya építésének befejezése. A Della podcastjében már arra utalt, hogy az állam saját forrásból valósítaná meg, ez azonban biztosan el fog húzódni.
