Állampapír: súlyos pofont oszthat ki Brüsszel a magyaroknak, nagyon sokba kerülhet nekik – Kármán András lehet az egyetlen megmentő
Sokan nem is tudják, milyen különleges ajándékot élvezhettek. Az állampapír vásárlói Magyarországon rendelkeztek egy olyan előnnyel, amely más európai országokban nem létezett. Az Európai Bizottság azonban felfigyelt erre, ezért gyorsan rosszabbra fordul a helyzet, hacsak Kármán András pénzügyminiszter nem talál megoldást.
Nem különleges és ritka, ha egy európai uniós ország kötelezettségszegési eljárást kap a nyakába Brüsszelből. Sokaknak el is sikkadhatott, hogy a legutóbbi, egy hete közzétett „ajándékcsomagba” Magyarország számára is került egy olyan tétel, amely alaposan lelombozhatja a magyar állampapírban szívesen megtakarítókat. A történetnek ez még az eleje, nem a vége, és akár még happy end is elképzelhető.
Az alaphír: az Európai Bizottság több új kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, és az egyikben azt kifogásolják, hogy a magyar állampapírok kamatjövedelmének adómentessége hátrányos helyzetbe hozza más uniós és EGT-országok állampapírjait. Ez diszrimináció, ezért ha Budapest két hónapon belül nem reagál, Brüsszel tovább léphet az ország beperelése irányában. Közben megtudhattuk, az elmúlt hetekben a pénzügyminisztérium adószakembereinek lehetett pont elég baja többek közt a kata kiterjesztése és megemelése, illetve az ezerféleképp kijátszható vagyonadó szabályainak kidolgozásával.
A figyelmeztetés azonban még időben érkezhetett, hogy megvizsgálhassák és döntést hozzanak és a jogszabálymódosítás időben elkészüljön, hogy betervezhető legyen a készülő jövő évi költségvetésbe: adóváltozást amúgy is a legcélszerűbb év elejétől életbe léptetni, nem év közben.
Az állampapírok vásárlására rászoktatott hazánkfiai pedig közben izgulhatnak, mert nagy a tét. Ugyanis Magyarországon a külföldi állampapírok kamatjövedelmét főszabály szerint összesen 28 százalékos adó terheli: 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho).
Az idén óriási népszerűségre szert tett fix kamatú magyar papírok kamata az év eleje óta már amúgy is jelentősen összement, miközben az alacsony infláción felbátorodva a Magyar Nemzeti Bank buzgón nyesegette a maga kamatait. Év elején még 7 százalékos éves kamatra is vehettünk FixMÁP-ot, ez most már csak 5,5 százalék. Ha még ebből is leszed másfél százalékpontnyit az adó, az már nagyon érzékeny veszteség. Nem is biztos, hogy mindenki hajlandó lenne vállalni: akadnak bőven másfajta megtakarítások.
Ennek megfelelően az Államadósság Kezelő Központ számára is nagy a tét. Ha jóval kevésbé vonzóvá válik a lakossági állampapír, az bevételei egyik fő tartóoszlopán indíthat repedéseket, amire reagálnia kéne.
Megkerestük az ÁKK-t, és következő választ kaptuk. A témában a PM nyilatkozata a kiindulópont a sajtó számára, amit idéznek is:
„A Pénzügyminisztérium az eljárás ismeretében is minden lehetséges megoldást jelenleg is vizsgál, és ennek keretében az adózási mellett a tőkepiaci, finanszírozási kérdéseket is áttekinti. A Pénzügyminisztérium az általános transzparens kommunikációnknak megfelelően tájékoztatni fogja a nyilvánosságot a végleges kormányzati döntés után.”
A Pénzügyminisztérium tájékoztatásáig az ÁKK nem fogalmaz meg hivatalos állásfoglalást. A labda tehát Kármán Andrásnál pattog.
Eddig a rossz hírek. Van ugyanis a háztartási megtakarítók számára kevésbé borús megoldás is: az Európai Bizottság ugyanis nem a magyar papírok kamatának megadóztatását kérte, hanem azt, hogy ne kezeljék őket előnyösebben, mint a külföldi papírokat. Ennek megfelelően:
A PM dönthet úgy is, hogy szeretne több adójövedelmet a magyar állampapír kamataiból, és megszünteti az adómentességget, nem tartva attól, hogy akkor esetleg lényegesen kevesebb állampapírt vásárolnak a magyar megtakarítók. De választhatja azt is, hogy a külföldi állampapírok is megkapják az adómentességet. És születhet egy köztes megoldás is: valahol a jelenlegi zéró magyar adó és a magas külföldi ráta közt találnak egy közös rátát. Persze, a 28 százalék fele is fájna.
Egy érdekes precedenc: 2026. január 1-jétől Ciprus a saját államkötvényeinek kedvezményes adókulcsát más EU-tagállamok államkötvényeire is kiterjesztette.
Kérdést tettünk fel ugyanakkor az Európai Bizottság szóvivőinek is, mert rövid kutatás után azt találtuk, hogy a magyarhoz hasonló diszkrimináció Görögországban is fennáll. Még különösebb, hogy úgy tűnik, abban a Romániában is, amely belekerült ugyanabba a kötelettségszegési csomagba – de egy másik pénzügyi témában.
A kérdésünk az volt, miért csak a magyarok és az írek esetében indult eljárás az állampapírok adóztatását érintő diszkrimináció ügyében. Ha választ kapunk, közöljük. Előzetesen, talán az a magyarázat, hogy egy-egy témát nem valamennyi tagállamban vizsgál végig a bizottság, így a görögök és a románok ügye egy későbbi körben bukkanhat fel.
