Történelmi aszály és pénzszűke nehezíti az őszi vetést
A kritikus talajszárazság miatt országosan nem indultak meg érdemben a talaj-előkészítési és vetési munkák. A gazdálkodói felmérések szerint a termelők növelnék az őszi kalászosok területét, miközben az ugaroltatott földek aránya is emelkedhet.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által ismertetett vetési szándékok szerint az őszi búza területe az előző szezonhoz képest 30 ezer hektárral, 1,018 millió hektárra, az őszi árpáé pedig 35 ezer hektárral, 390 ezer hektárra bővülhet. A tritikálé vetésterülete négyezer hektárral, 86 ezer hektárra nőhet, míg az őszi repcéé nyolcezer hektárral, 146 ezer hektárra csökkenhet.
A négy növény összes tervezett vetésterülete így megközelíti az 1,64 millió hektárt, ami 61 ezer hektáros növekedést jelentene az előző idényhez képest. Ezek azonban egyelőre vetési szándékok, nem ténylegesen bevetett területek.
Száz éve nem volt ilyen száraz az év
Az október 6-án nyilvánosságra hozott HungaroMet-adatok alapján az idei január–szeptemberi időszak 1901 óta a legszárazabb volt Magyarországon. Az első kilenc hónapban országos átlagban mindössze 251,7 milliméter csapadék hullott, ami 47 százalékkal kevesebb a sokéves átlagnál.
Szeptemberben még ennél is súlyosabb volt a helyzet: a havi csapadékösszeg országos átlaga csupán 15,1 millimétert ért el, 74 százalékkal elmaradva a megszokottól. Az Alföld jelentős részén még 10 milliméter eső sem esett. A csapadékhiány következménye, hogy sok helyen nem lehet megfelelő magágyat készíteni, a száraz földbe kerülő vetőmag kelése pedig bizonytalan. Az aszály ráadásul nemcsak a talaj felső rétegét érinti: a mélyebb rétegek vízkészlete is jelentősen megfogyatkozott. A termelők számára ezért már egy kisebb eső sem feltétlenül jelentene megoldást.
Békés vármegyében már a száraz talajba vetnek
Békés vármegyében a gazdák egy része a kedvezőtlen körülmények ellenére megkezdte az őszi vetést. Az október 6-án megjelent helyi beszámoló szerint a búza és az árpa vetőmagja több helyen már a száraz földbe kerül, mert a termelők nem akarják tovább halogatni a munkát.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a térségben az idei nyári növények terméseredménye is rendkívül gyenge lett. A vármegyei betakarítási bizottság adatai szerint a napraforgó hektáronkénti termésátlaga mindössze 1,5 tonna, a kukoricáé pedig 1,4 tonna körül alakult.
Mindez azt jelenti, hogy sok gazdaság az idei súlyos bevételkiesés után kénytelen finanszírozni a következő termelési ciklust. A száraz talajba történő vetés ugyan lehetővé teszi a munkák folytatását, de megfelelő csapadék nélkül a kelés elhúzódhat, egyenetlenné válhat, ami már a jövő évi hozamokat is veszélyezteti.
A pénzhiány is átírja a vetésszerkezetet
Az időjárás mellett a gazdaságok pénzügyi helyzete is egyre nagyobb akadályt jelent. Cseh Tibor, a Magosz főtitkára korábban elmondta, hogy az alacsony terményárak és a magas energia-, üzemanyag- és műtrágyaköltségek miatt a gazdálkodók már a következő termelési szezon kiadásait kénytelenek visszafogni. Sokan saját termésből származó vetőmagot használnak, csökkentik a műtrágyázást, és a költségek minimalizálásával próbálják átvészelni a nehéz időszakot. A főtitkár szerint a pénzügyi tartalékok nemcsak a kisebb családi gazdaságoknál, hanem a nagyüzemeknél is fogyatkoznak.
A kedvezőtlen piaci helyzetet az AKI legutóbbi adatai is érzékeltetik: szeptember harmadik hetében az étkezési búza termelői ára tonnánként 74 ezer forint volt, két százalékkal elmaradva az egy évvel korábbitól. Eközben a költségek jelentős része továbbra is magas szinten maradt.
A kalászosok vetésterületének várható növekedése ezért nem feltétlenül a termelési kedv erősödését jelzi. Sokkal inkább azt, hogy a gazdák a sorozatos aszályok következtében a kockázatosabbá vált kukoricatermesztés helyett keresnek alternatívát. A búza és az árpa termesztése azonban szintén egyre bizonytalanabb, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék.
Egyre több föld maradhat ugaron
Különösen aggasztó, hogy a Magosz az ugaroltatott területek növekedésére számít. A döntés mögött egyszerre állhatnak gazdasági és termelési megfontolások: ahol a várható bevétel már nem fedezné a ráfordításokat, ott a termelők inkább átmenetileg felhagynak az árutermelő növény termesztésével.
Ez ugyan csökkentheti a következő szezon pénzügyi kockázatát, de a hazai növénytermesztés szerkezetének további átalakulását is jelzi. Az ugaroltatás nem jelenti feltétlenül a föld gondozásának teljes elhagyását, és a termelőknek a támogatási, valamint területfenntartási előírásokat is figyelembe kell venniük.
