Rezsicsökkentés 2.0: az E.ON vezére szerint át kell alakítani a jelenlegi rendszert
Újra biztonsági kérdéssé vált az energia, miközben Európában és Magyarországon is jelentősen emelkedtek az energiaköltségek – mondta Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója egy energetikai befektetési konferencián. Szerinte az időjárást nem tudjuk megválasztani, a felkészültségünket viszont igen, ehhez pedig fejleszteni kell a hálózatot, fair árazásra van szükség, és fel kell szabadítani az energiarendszerben rejlő rugalmasságot.
Az energiaárak újra meredeken emelkednek Európában. A villamosenergia-nagykereskedelmi piacon a 2027-es határidős árak január óta 50 százalékkal nőttek, a 150 euró/MWh-s árszint pedig 2023 eleje óta nem látott magasságot jelent. A földgázpiacon még nagyobb volt az elmozdulás: a holland TTF árak január óta 145 százalékkal emelkedtek, elsősorban a Hormuzi-szoros blokádja és a németországi gáztárolók alacsony töltöttsége miatt. Würzberg szerint az iráni háború februári kezdete óta az Európai Unió mintegy 100 milliárd eurónyi extra összeget fordított energiaimportra úgy, hogy közben az importált energia volumene nem nőtt.
A magyar energiarendszerben is látványosak a szélsőségek. Áprilisban a túltermelés miatt mínusz 500 euró/MWh-s árak is kialakultak az árampiacon, néhány hónappal később, augusztusban pedig a Duna alacsony vízállása miatt a kormány esti, 17 és 22 óra közötti önkorlátozásra kérte a fogyasztókat, miután a Paksi Atomerőmű közel került a teljes leálláshoz. Würzberg szerint ezek az incidensek tünetek, egy változásban élünk.
Közben Magyarország a megújuló energia területén rekordot ért el. 2025-ben a megtermelt villamos energia 27 százaléka napenergiából származott, ami Würzberg szerint világcsúcs. 2018-ban még csak 2 százalék volt ez az arány. A napenergia-kapacitás már megközelíti a 9 GW-ot, a tárolói kapacitás az 1 GW-ot, a szélerőművek kapacitása pedig 330 MW. A gyorsan növekvő termelés mellett azonban a hálózat nem tudott ugyanilyen ütemben megújulni.
Az E.ON a magyar áramhálózat mintegy 50 százalékáért felel, ami 88 ezer kilométernyi hálózatot jelent. A társaságnak körülbelül 4 millió villamosenergia- és gázhálózati ügyfele van, miközben a Magyarországon működő 330 ezer napelemes rendszerből több mint 200 ezer az E.ON hálózatához kapcsolódik. A vállalat 2022 óta 690 milliárd forintot fordított a hálózat fejlesztésére.
Würzberg méltatta a kormány döntését, amiért az uniós forrásokból jelentős összeget biztosít hálózatfejlesztésre. Az E.ON ebből 2030-ig 2323 MW új hálózati csatlakozási kapacitást hoz létre, elsősorban új megújulóenergia-termelő kapacitások számára. Emellett 13,5 milliárd forint jut okosmérők telepítésére, és 2028 végéig 237 ezer új okosmérőt helyeznek üzembe Magyarországon. Az E.ON szerint a beruházásokhoz kiszámítható és stabil szabályozási környezetre, valamint a költségeket tükröző díjakra is szükség van. Würzberg külön kiemelte, hogy a csatlakozási díjak 2021 óta befagyasztva vannak, és fontosnak nevezte a hálózatok Robin Hood-adó alóli mentességét.
Az E.ON vezetője szerint nem lehet csak a hálózatfejlesztésről beszélni, mert az energia árának kérdése is alapvető. Az energia költsége nem tűnik el, hanem átalakul – mondta, utalva arra, hogy Magyarországon az európai összevetésben rendkívül alacsony lakossági energiaárak mellett kiemelkedően magas vállalati árak alakultak ki. A magyar háztartási villamosenergia-ár az Európai Unióban a legalacsonyabb, 0,11 euró/MWh az uniós 0,29 euró/MWh-s átlaggal szemben, miközben a hazai vállalatok által fizetett áramár a negyedik legmagasabb az EU-ban. Würzberg szerint ebben a rendszerben az elefánt a szobában az ársapka, a rezsicsökkentés.
Az E.ON vezérigazgatója egy rezsicsökkentés 2.0 irányát is felvázolta. Az elképzelés lényege szerint nem általánosan kellene alacsonyan tartani az energia árát, hanem elsősorban azokat a háztartásokat kellene támogatni, amelyek valóban rászorulnak. Emellett a vállalatokat tehermentesíteni kellene a hálózati költségek kizárólagos viselése alól úgy, hogy minden hálózathasználó részt vegyen a költségek viselésében. A harmadik elem egy olyan okos tarifarendszer lenne, amely díjazza a megtakarítást, és a fogyasztást a bőséges termelés időszakai felé tereli. Würzberg szerint erre már az okosmérők is lehetőséget adnak. A családokat védjük, ne a kilowattórákat – mondta.
Összegzése szerint egyszerre három területen kellene változtatni: a hálózatot uniós forrásokkal kell fejleszteni, fair szabályozási és árazási rendszerre van szükség, valamint fel kell szabadítani az energiarendszer rugalmasságát tárolókapacitásokkal, okosmérőkkel és a fogyasztók aktívabb bevonásával.
