Bejelentkezett az OTP, a gazdasági fordulat kulcsszereplője lenne: Csányiék nem kis dolgot kérnek cserébe – „Az elmúlt évtizedet nem az igazságosság jellemezte!”
Kiderült, mit vár Magyarország meghatározó pénzintézete a kormánytól. Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján arról beszélt, hogy a hazai bankrendszer készen áll kulcsszereplőnek lenni a tervezett gazdaságpolitikai fordulatban, ehhez azonban megfelelő feltételekre van szükség.
Csányi Péter szerint ahhoz, hogy a hazai pénzintézetek szerepet tudjanak vállalni a kormány euróbevezetést célzó terveiben és az ehhez szükséges hiánycsökkentésben, teherviselésre és kiszámítható környezetre van szükség. A vezérigazgató kiemelte: az elmúlt évtizedet nem az igazságosság jellemezte, így fordulhatott elő, hogy ebben az időszakban a magyar bankok csak két évben érték el az elvárt hozamot.
A bankvezér úgy véli, hogy az új kormány valamivel pozitívabb helyzetből kezdheti a munkát, hiszen idén az első félévben már elindult a GDP-növekedés, ez azonban még csak féloldalas kilábalás. A fogyasztási adatok jók, a céges beruházások ugyanakkor nagyon gyengék, és amikor jó ipari számok érkeznek, az is jellemzően egy-egy nagyvállalat jobb teljesítményének tudható be.
Hozzátette, hogy a bankoknál úgy látják, helyreállt a lakossági bizalom, a cégek döntéshozói viszont még várják, hogy a kormány megmutassa, miként akarja helyreállítani a gazdaságot. A források átláthatóbb elosztása, az uniós pénzek érkezése és a csökkenő kamatok önmagukban javítják a helyzetet, de sok területen még nem látják az előrelépés jeleit – mondta Csányi Péter.
Szóba került az euróbevezetés is: az OTP vezérigazgatója szerint a bolgár példa mutatja, miként hat az euró bevezetése egy ország pénzügyi rendszerére. Ha hiteles a gazdaságpolitika, akkor már évekkel a bevezetés előtt sok külföldi befektető vásárol állampapírokat, és már ekkor közelít a bankok hozama az eurózóna szintjéhez. Magyarország esetében a befektetők a hároméves konvergenciaprogramból ítélik meg, mennyire reálisak a tervek. Csányi Péter szerint a magyar kormány nem áll lehetetlen feladat előtt, hogy 2029-re 3 százalék alá csökkentse a hiányt.
Az OTP kivonulhat Oroszországból?
Az OTP azon európai bankok egyike, amelyek az ukrajnai háború kirobbanását követően is fenntartották orosz üzleti tevékenységüket, most azonban az esetleges kivonulás lehetőségeit vizsgálja, aminek jelentős pénzügyi következményei lehetnek.
A társaság leánybankjának saját tőkéje június végén 548 milliárd forint volt, ami a bankcsoport teljes saját tőkéjének mintegy 10 százalékát jelenti. Az érdekeltség teljes leírása így részvényenként körülbelül 1960 forintos veszteséget okozna, ezt a piac már részben be is árazta.
Az OTP, miközben az oroszországi kivonulást fontolgatja, a balti régió harmadik legnagyobb hitelintézetének számító Luminor felvásárlását készíti elő. Amennyiben az üzlet létrejön, ez lesz a magyar banktársaság történetének legnagyobb akvizíciója. A Concorde szerint a kivonulási szándék összefüggésben lehet a balti terjeszkedéssel, mivel az európai szabályozók fokozott figyelemmel vizsgálják az OTP orosz érdekeltségeit, így annak felszámolása javíthatná a bankcsoport megítélését és csökkenthetné reputációs kockázatát.
A magyar pénzintézet korábban hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború kitörése után megszüntette a vállalati hitelezést Oroszországban, csökkentette kitettségét, tevékenysége pedig elsősorban a lakossági fogyasztási hitelezésre koncentrálódik. Csányi Péter vezérigazgató azt közölte, hogy nincs kizárva a teljes kivonulás lehetősége, és a döntés az év végéig megszülethet.
A Concorde szerint még a legrosszabb esetben sem tart indokoltnak a jelenleginél lényegesen erősebb eladói nyomást az OTP részvényein. Az oroszországi kivonuláshoz az orosz jegybank jóváhagyására is szükség lesz, továbbá a nemzetközi szankciók miatt a nyugati hatóságok is szigorúan vizsgálják a folyamatot.
