Új Mura-híd épülhet a magyar-horvát határon
Évtizedek óta húzódó infrastrukturális beruházás került újra napirendre, miután a magyar külügyminiszter horvátországi tárgyalásain szóba került a Murakeresztúrt és a horvátországi Kotoribát összekötő Mura-híd megépítése. A külügyminiszter a gazdasági és energetikai miniszterrel közösen utazott Horvátországba, ahol többek között Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel is tárgyalt.
Horvátország a magyar gazdaság egyik legfontosabb partnere: a magyar vállalatok külföldi beruházásainak 11,2 százaléka Horvátországban valósult meg, összesen mintegy 5,4 milliárd euró értékben, jelenleg pedig 39 horvát beruházás működik Magyarországon.
Energetikai együttműködés is szóba került
A találkozón a felek megállapodtak a határon átnyúló Zaláta-Dravica gázmező közös fejlesztésének folytatásáról, valamint arról, hogy tovább növelnék a két ország közötti földgázszállítási kapacitást. A gázmező megközelítőleg fele-fele arányban fekszik a két ország területén.
A magyar energetikai miniszter üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére. A kőolajellátás kapcsán kiemelte az Adria-vezeték szerepét a térség ellátásbiztonságában, hangsúlyozva, hogy Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolaj-együttműködést, és támogatja a Mol és a Janaf közötti párbeszéd folytatását. Megjegyezte azt is, hogy a horvát, magyar, szlovák és szerb finomítók működésének összehangolása kulcsfontosságú a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából.
A híd története és várható hatásai
A külügyminiszter Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel is tárgyalt a határon átnyúló közlekedési kapcsolatokról. Ezt követően jelentette be, hogy a felek tárgyaltak a Mura-hídról, amelynek megvalósítását mindkét fél elő kívánja mozdítani. Kiemelte annak fontosságát is, hogy a határon átnyúló fejlesztésekhez a következő uniós költségvetési ciklusban is rendelkezésre álljanak Interreg-források, különös tekintettel a két ország közötti közúti és vasúti kapcsolatok sűrítésére. Tavaly 786 ezer magyarországi beutazást regisztráltak Horvátországban, ez a szám idén további 7 százalékkal nőtt.
A Mura-híd terve már a kilencvenes években megfogalmazódott a határ két oldalán élők körében. 1996-ban tanulmányterv, 2007-ben pedig az engedélyezési terv is elkészült, ám akkor a két ország közötti államközi egyezmény hiányában nem valósulhatott meg a beruházás. 2018 novemberében szándéknyilatkozatot fogadtak el a híd megépítéséről, majd még abban az évben a horvát-magyar miniszterelnöki találkozón is bejelentették annak szükségességét.
Az új határátkelő kialakításától a turizmus további fejlődését és a gazdasági kapcsolatok előretörését várják, emellett fontos szerepet játszana abban is, hogy a határ két oldalán élő lakosság, köztük családok sokkal közelebb kerülhessenek egymáshoz. A tervezett Mura-híd a jelenlegi 48 kilométeres távolságot 3 kilométerre rövidíti Murakeresztúr és Kotoriba között, de az új közúti határátkelő Nagykanizsa és Kapronca vonatkozásában is távolságot és időt takarít meg.
Egy 2023-as konferencián elhangzott, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálat nem azonosított olyan okot a beruházás kapcsán, amely jelentős kárt okozna a környezetben, ezért a híd engedélyeztetési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítése megkezdődhet. Az akkori optimista becslések szerint az új Mura-híd építése három éven belül elindulhatott volna, ám ez idén már biztosan nem következik be. A mostani horvát-magyar kormányzati nyilatkozatok alapján a beruházás 2027-ben pöröghet fel.
