Újra gyorsul az infláció Közép-Európában – Csehországban és Lengyelországban is emelkedtek az árak
Újabb inflációs hullám körvonalazódik Közép-Európában. Csehországban szeptemberben 2,5 százalékra gyorsult az éves infláció az augusztusi 2,2 százalékról. Az adat 0,1 százalékponttal haladta meg a piaci várakozásokat, de olyan folyamatokat mutat, amelyek a következő hónapokban további drágulást hozhatnak.
A havi árindex nem változott, a részletes adatok azonban kedvezőtlenebbek. Az üzemanyagok ára látványosan emelkedett, miközben a szabályozott árak is érdemben nőttek. Az energiaszolgáltatók most kezdik áthárítani a kőolaj és a földgáz tartósan magasabb beszerzési árait a fogyasztókra.
Az élelmiszereknél egyelőre kedvezőbb a kép, szeptemberben még visszafogottan alakultak az árak. A feldolgozatlan élelmiszerek enyhe drágulása azonban már előrevetítheti a következő hónapok fordulatát. A szabályozott árak emelkedése a Hormuzi-szoros lezárásához köthető első kézzelfogható másodlagos inflációs hatások között jelenik meg.
A szolgáltatások inflációja 4,6 százalékra gyorsult, ami nem egyeztethető össze a középtávú árstabilitással. Közben az áruk éves drágulása is 0,2 százalékról 1,2 százalékra ugrott.
Az energiaárak mellett a cseh korona gyengülése is ráerősíthet a folyamatra. Ennek hatása októberben még markánsabb lehet, mivel az importárak változása késleltetve jelenik meg a fogyasztói árakban. Szeptemberre mintegy 3,1 százalékos maginflációt becsülnek.
Mindez a cseh jegybank következő lépését is meghatározhatja. Novemberben 80 százalékos valószínűséggel kamatemelés jöhet, decemberre pedig 30 százalékos esély mutatkozik egy újabb emelésre, amennyiben a következő inflációs adatok rosszabbak lesznek a vártnál.
Ugyanakkor ez nem feltétlenül egy klasszikus kamatemelési ciklus kezdete. A cseh gazdaság továbbra is a potenciálja alatt teljesíthet, a magasabb kamatszint inkább egy új egyensúlyi szint kialakulását tükrözheti.
A háttérben a globalizáció visszaszorulása, a nyersanyagok szűkössége és a tartós geopolitikai konfliktusok állnak. A korábbi időszak olcsó munkaereje és egyre csökkenő termelési költségei már nem biztosítják ugyanazt az árleszorító hatást, miközben a magasabb erőforrásköltségek miatt a kamatoknak is magasabb szinten kell maradniuk.
A cseh infláció a következő hónapokban tovább emelkedhet, jövőre pedig átlagosan 3,3 százalékos lehet. A magasabb cseh kamat ugyanakkor erősítheti a koronát, ami fékezheti az importált inflációt.
A régió másik nagy gazdaságában, Lengyelországban is gyorsult az infláció: szeptemberben 4 százalékot mértek az egy évvel korábbihoz képest, az augusztusi 3,4 százalék után. A drágulást elsősorban az üzemanyagok hajtották, amelyek ára 36,1 százalékkal ugrott meg, miközben az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 0,5 százalékkal csökkent.
A magyar inflációs adat szerdán érkezik, így hamarosan kiderül, hogy a régiós folyamatokból mennyi jelenik meg a hazai árakban is.
