Magyarország zöld utat adhat Ukrajnának az EU-ba, de Kijev sajátosan értelmezi Budapest feltételét
Kedden ülésezik Brüsszelben az Európai Unió Tanácsának bővítési munkacsoportja, a COELA. A megbeszélésen Magyarország hivatalosan is hozzájárulhat ahhoz, hogy folytatódhasson Ukrajna felvétele az államközösségbe, de továbbra is van néhány buktató.
Egyrészt a mai döntés még nem teszi automatikusan lehetővé a soron következő tárgyalási klaszterek megnyitását, másrészt pedig Kijev igen sajátosan értelmezi a kárpátaljai magyar kisebbségek jogairól szóló megállapodás végrehajtását.
Október 13-án nyílhatnak meg a klaszterek
Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, Vszevolod Csencov szerint előreláthatóan október 13-án nyílhat meg a belső piacról, valamint a versenyképességről és inkluzív növekedésről szóló két tárgyalási klaszter. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a keddi COELA-ülésen a magyar fél hozzájáruljon ahhoz, hogy Kijev benyújthassa a területekkel kapcsolatos tárgyalási álláspontjait.
A kormány még korábban, ragaszkodva a 11 pontos listához, követelte a kisebbségi jogok rendezését. Ennek értelmében Ukrajnának lehetővé kell tennie a magyar nyelv, illetve magyar jelképek használatát az oktatásban, közigazgatásban, valamint a kultúrában.
Vszevolod Csencov kedden az ukrán parlament tudományos és innovációs bizottságának ülése után arról számolt be, hogy egy olyan tervezetet hoztak létre, amelynek elfogadásával biztosítani tudják a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban tett vállalásaikat. A politikus hangsúlyozta, hogy ez Magyarországon kívül lényegében minden szomszédos államot érint, a törvényjavaslatról pedig az Európai Bizottsággal, valamint az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosával is egyeztettek.
A nyilatkozatból az is kiderült, hogy a magyar fél beleegyezett, hogy amennyiben Ukrajna elfogadja a törvényjavaslatot, folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások. Vszevolod Csencov szerint erre október 12-én kerülhet sor, azonban hangsúlyozta, hogy a megállapodás kifejezetten a törvényjavaslat parlamenti elfogadásához kötődik.
„Nem beszéltünk az elnöki aláírásról. Nem hiszem, hogy ez sok időt venne igénybe, akár gyorsan is rendeződhet ez a kérdés. A magyar féllel azonban a Verhovna Rada általi elfogadásról egyeztettünk. Arról nem volt szó, hogy a törvénynek hatályba is kell lépnie” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
A törvényjavaslat már az ukrán parlament előtt van
Az ukrán parlament képviselői október 1-jén nyújtották be a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló, 16119. számú törvényjavaslatot, amelynek célja elérni, hogy Magyarország zöld utat adjon Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak.
A kormányfő korábban már többször kijelentette, hogy a kárpátaljai magyaroknak vissza kell kapniuk teljes kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogaikat, hogy ismét egyenrangú és megbecsült állampolgárai lehessenek Ukrajnának.
„Eljött az idő, hogy Ukrajna véget vessen a több mint egy évtizede tartó korlátozásoknak” – fogalmazott a kormányfő.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön azt mondta, hogy reményei szerint egy rendkívüli parlamenti ülést tartanak az európai integrációhoz kapcsolódó dokumentumcsomag, valamint a nemzeti kisebbségekről szóló törvényjavaslat megtárgyalására.
Feszült hangulat
Nemrégiben nagy port kavart a C8, vagyis a Kárpáti Nyolcak együttműködési kezdeményezéssel kapcsolatos vita, amelynek középpontjában a magyar kormányfő és az ukrán külügyminiszter állt. A kormányfő szerint Magyarország nem tagja a C8-nak, az ország nem képviseltette magát a csúcson, továbbá kizárta annak lehetőségét is, hogy ukrán üzemanyagtároló épüljön a keleti határvidéken.
Érdemes megjegyezni, hogy a Külügyminisztérium közölte: a kijevi nagykövetség vezetője, Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő jelen volt a találkozón.
A helyzet ezt követően eszkalálódott. Andrij Szibiha egy bejegyzésben élesen kritizálta a magyar kormány kommunikációját és akadályozásra, valamint elszigetelődésre épülő külpolitikát emlegetett.
Az ukrán külügyminiszter szerint az integrációs kezdeményezés célja a régió fejlesztése és a nyolc kárpáti ország közötti kölcsönösen előnyös projektek megvalósítása. A válasz nem váratott sokáig magára.
„Segítek önnek. Teljesen elfogadhatatlan azt állítani, hogy egy szuverén ország egy nemzetközi együttműködés – a Kárpáti Integráció – tagja, ha erről az érintett országgal előzetesen nem egyeztettek, és az nem adta hozzá a beleegyezését. Hadd mondjak egy példát: Szia, a szomszéd faluban alakítottunk egy focicsapatot. Nem ismerjük egymást, de te is benne vagy, és neked kell hoznod a labdát” – írta a bejegyzésre válaszolva a kormányfő.
