Flavio Bolsonaro nyerte a brazil elnökválasztás első fordulóját
A hétvégén meglepetésre az ellenzéki jelölt, Flavio Bolsonaro nyerte a brazil elnökválasztás első fordulóját. A jobboldali szenátor a szavazatok 47 százalékát szerezte meg, míg a hivatalban lévő baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva 45 százalékot ért el. A második fordulót október 25-én tartják.
Flavio Bolsonaro a jelenleg 27 éves börtönbüntetését töltő Jair Bolsonaro volt jobboldali elnök fia. A kampány középpontjában a megélhetési költségek, a korrupció és a közbiztonsági problémák álltak.
Orbán Viktor találkozott a Bolsonaro családdal
Orbán Viktor 2023-ban, Buenos Airesben találkozott Jair Bolsonaro volt brazil elnökkel Argentína megválasztott elnöke, Javier Milei beiktatásán. A találkozón részt vett Bolsonaro két fia, Flavio és Eduardo is. A megbeszélésen a konzervatív mozgalmak globális szerepéről, lehetőségeiről és előretöréséről tárgyaltak.
Konzervatív fordulat Latin-Amerikában
Latin-Amerikában az elmúlt években több jobboldali politikai erő is jelentős választási sikert ért el. Argentínában Javier Milei 2023-ban nyerte meg az elnökválasztást, Ecuadorban Daniel Noboát 2025-ben újraválasztották, Hondurasban Nasry Asfura győzött. Chilében José Antonio Kast 2025 decemberében szerezte meg az elnöki tisztséget, Costa Ricában Laura Fernández, Kolumbiában Abelardo de la Espriella, Peruban pedig Keiko Fujimori aratott választási győzelmet. Több győztes kampányában központi szerepet kapott a bűnözés elleni keményebb fellépés és a migráció szigorúbb ellenőrzése.
Gazdasági kihívások Brazíliában
Lula da Silva harmadik elnöki ciklusában a brazil gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, a kedvező növekedési és foglalkoztatási adatok mögött azonban jelentős fiskális kockázatok halmozódtak fel. A Nemzetközi Valutaalap 2026-os országjelentése szerint az emelkedő kötelező kiadások, a kiterjedt adókedvezmények és a költségvetés magas kamatterhei korlátozzák a produktív állami beruházásokat. Az államháztartás bruttó adóssága 2026-ban a GDP mintegy 98 százalékát érheti el, ami csaknem 14 százalékponttal haladja meg a négy évvel korábbi szintet. Az IMF alappályáján a bruttó államadósság 2031-re a GDP 105 százaléka közelébe emelkedik, majd 2035 körül 106 százalékon stabilizálódhat.
A Lula-kormány által 2023-ban bevezetett új fiskális keretrendszer a bevételek alakulásához köti a kiadások növekedését, és reálértéken 0,6–2,5 százalék közötti éves kiadásnövekedést enged. Az IMF szerint azonban 2024 óta megszaporodtak a szabály alóli kivételek, ami rontotta az elsődleges egyenleg várható pályáját. Az IMF ezért a kormány terveinél ambiciózusabb konszolidációt sürget: 2026 és 2031 között összesen a GDP mintegy 3 százalékának megfelelő fiskális kiigazítást tart szükségesnek.
Lulának nehézséget okozott azoknak a választóknak a megnyerése, akik a magas megélhetési költségekkel, a háztartások jelentős eladósodottságával, valamint a bűnözés és a bűnbandák növekvő jelenlétével küzdenek. Bolsonaro igyekezett kihasználni a megélhetési költségekkel kapcsolatos elégedetlenséget, míg Lula betiltotta az online szerencsejátékot, kibővítette a jóléti támogatásokat, és újabb adósságkönnyítést javasolt a családok számára.
