Kurali Zoltán: nincs értelme halogatni az ERM II-csatlakozást, ha hiteles a kormány euróterve
Nincs értelme halogatni az ERM II-höz való csatlakozást, ha tényleg hiteles a kormány euróbevezetési forgatókönyve – erről beszélt egy konferencián Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Szerinte a kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel egyenértékű.
Ha a kormány középtávú makrogazdasági konvergenciaterve sikeres és hiteles lesz, akkor nincs értelme várni az ERM II-höz való csatlakozással – mondta a Portfolio Back to Europe konferenciáján Kurali Zoltán, aki hozzátette, hogyha a tervek megvannak, akkor egyből bele kell vágni a csatlakozási tárgyalásokba.
Kurali Zoltán azt mondta, hogy a magyar gazdaságpolitikának bőven van dolga az euróbevezetéssel kapcsolatban, mert bár a lakosság 80 százaléka támogatja a közös valuta átvételét, csak 22 százalék gondolja úgy, hogy erre fel is vagyunk készülve. Kiemelte, hogy a csatlakozási folyamat mérföldköveinek egy része a jegybanknak, másik része a kormánynak jelent feladatot, a sikerhez pedig hatékony koordináció és tárgyalások szükségesek az európai intézményekkel.
A folyamat 2026 őszén a kormányzati középtávú makrogazdasági terv publikálásával kezdődik, amelyet az előzetes vállalások megtétele követhet, majd a jogharmonizációs folyamat 2027-ben megkezdődhet. Fontos mérföldkő lesz a 2028-as konvergenciajelentés, amely a kritériumok teljesítését ellenőrzi. Az ERM II-csatlakozás 2029-ben történhet meg, ami 2031-es döntést és 2032. január 1-jei euróbevezetést tenne lehetővé.
Kurali szerint a korábbi csatlakozó országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az ERM II-ben a kötelező két évnél jellemzően hosszabb időt töltenek el az aspiránsok, a magyar deviza ráadásul szabadon lebegő mivolta miatt hajlamos a nagyobb kilengésekre. A magas piaci forgalom és a szabadon lebegő rendszer miatt az MNB-nek komolyabb feladat lehet az árfolyam-stabilitás biztosítása, mint például a horvát vagy a bolgár jegybankok esetében.
Az alelnök egy ábrán mutatta be, hogy az euróbevezetési folyamat a korábbi esetekben a szuverén kötvényhozamok mérséklődésével járt együtt, a bevezetés pillanatára pedig a német kötvényekkel szembeni hozamfelár átlagosan 100 bázispontra mérséklődött. A hozamcsökkenés első jelei Magyarországon is látszanak már, a folyamat pedig a következő hónapok-években a külső környezet függvényében folytatódhat – emelte ki Kurali Zoltán.
Az euróbevezetés jegybanki felkészüléséhez kapcsolódóan az MNB alelnöke a jegybanki inflációs célról is beszélt, amit a legutóbbi, szeptemberi ülésén csökkentett 3 százalékról 2,5 százalékra a monetáris tanács. Ezt azzal indokolta, hogy bár a piacok gyorsan hozzászoktak volna az új rendszerhez, reálgazdasági oldalon még bőven vannak teendők.
Az euró átvételének legfontosabb előnyei között említette a horgonyzott kamat-, inflációs- és árfolyam-várakozásokat, az árfolyamkockázat megszűnését, az alacsonyabb kockázati prémiumokat és a nemzetközi intézményrendszer védőhálóját. Ugyanakkor elismerte, hogy az euró bevezetése a magyar gazdaságpolitikai szuverenitás bizonyos fokú feladásával is jár, hiszen az Európai Központi Bank kamatpolitikája nem biztos, hogy minden esetben illeszkedni fog a magyar gazdaság fundamentumaihoz.
Kurali Zoltán kiemelte a költségvetési konszolidációt is, azonban hozzátette, hogy az aktuális kutatások szerint ez jellemzően pozitívan hat az adott ország gazdaságára, így hosszú távon nem feltétlenül jelent hátrányt. Egy rosszul megválasztott végső átváltási arány szintén tartós versenyképességi kockázatot jelenthet, de a magyar államadósság relatíve magas szintje miatt a forint sokkelnyelő-képessége a közelmúltban is korlátozott volt – vélekedett az MNB alelnöke.
A kormány 2030-ra akarja teljesíteni a feltételeket. A csatlakozás azonban nem pusztán politikai elhatározás kérdése: teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat is, miközben a magyar költségvetés jelenleg messze van az ehhez szükséges egyensúlytól. Az idén 7,5 százalékos hiánnyal és 77,4 százalékos államadósság-mutatóval számol a kormány, szemben a maastrichti 3, illetve 60 százalékos referenciaértékkel. Egy gyors eurócsatlakozási menetrend mellett néhány éven belül 3 százalék alá kellene szorítani a deficitet, ami jelentős költségvetési kiigazítást tehet szükségessé, ennek összege elérheti a GDP 3-4 százalékát is.
A másik oldalon azzal érvelnek, hogy a gyorsabb gazdasági növekedés, az uniós források beáramlása és a befektetői bizalom javulása mérsékelheti a szükséges kiigazítás nagyságát. Ezt láttuk az elmúlt hónapokban, a befektetők jól fogadták a kormány üzenetét, a második negyedévben mintegy 7-8 százalékkal erősödött a forint, miközben a kötvényhozamok órásit estek.
