Javuló költségvetési egyenleg a projektek leállítása miatt
A Pénzügyminisztérium hétfőn tette közzé az államháztartás központi alrendszerének friss adatait. A szeptemberi eredmény kedvezőbb az egy évvel korábbinál, a kilenc havi hiány ugyanakkor meghaladja az 5200 milliárd forintot. Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője az Inforádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy a javuló egyenleg mögött részben a minisztériumok és az állami szervek különböző projektjeinek hirtelen leállítása áll.
Hatvanszázalékos zuhanás a szakmai előirányzatoknál
Az elemző kiemelte, hogy a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében 61 százalékos zuhanás következett be, és éves szinten nagyjából ott tartunk, mint egy évvel ezelőtt. Németh Viktória szerint az év első kilenc hónapjára vonatkozó hiány a GDP 5,5 százalékának felelhet meg. Bár a folyamatban lévő projektek leállítása hirtelen javulást okozott a költségvetésnek, mindez hosszabb távon elmaradt állami bevételt is eredményezhet – tette hozzá.
A multiplikátor hatás is számít
Az elemző arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad megfeledkezni a multiplikátor hatásról sem, ami azt jelenti, hogy ezek a projektek adott esetben ösztönzik a gazdaságot, és további adóbevételeket képesek generálni.
Reform és hitelfelvétel a hiánycsökkentés hátterében
A kormány korábban arról beszélt, hogy a hiánycsökkentést nem megszorításokkal, hanem az állam működésének reformjával érik majd el. Németh Viktória úgy látja, hogy ez megfigyelhető az adatokban, ugyanakkor fontos költségvetési tényező volt az is, hogy az állam jelentősebb hitelt vett fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz előfinanszírozására. Az egyes kormányok ezt a hitelt le tudják hívni, és elő tudják segíteni a gazdasági növekedést, illetve a társadalom felzárkózását – mondta az elemző.
Az éves hiánycél jelentős emelése
A kormány korábban azt is közölte, hogy körülbelül 1000 milliárd forinttal mérsékli a felhalmozott hiányt, közben az éves hiánycélt 4218-ról 7100 milliárd forintra emelte. Németh Viktória ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az egész évre vonatkozóan ebből az egyetlen adatból nem tudnak következtetéseket levonni, de az látszik, hogy az európai uniós források miatt rendkívül nagy devizahitel-felvétel történt, ami nagyságrendileg a GDP 1,5 százalékának is megfelelhet. Az összes hitelfelvétel nagyságrendileg 3,5-4 százalék közötti értéket képvisel GDP-arányosan.
Gyengébb gazdasági növekedés, magasabb hiány
Az elemző szerint ez megfelel annak a százalékpontos aránynak, amellyel az idei költségvetési hiány 3,7 százalékról 7,5 százalékra emelkedett. Hozzátette, hogy érdemes számolni azzal is, hogy a gazdasági növekedés elmaradt a várakozásoktól. A hiány mérséklése és a magasabb éves hiánycél egyszerre jelenik meg: a hiány mérséklése egy átmeneti tétel, viszont az év egészében lényegesen magasabb hiányszámot láthatunk a várakozások és az előzetes adatok alapján, mint a tavalyi évben – zárta elemzését az Oeconomus szakértője.
