Nagy bajban az önkormányzatok: a miniszternél jártak a polgármesterek, jelképes adócsökkentést kaphatnak 2027-ben
Hétfőn 25 megyei jogú város polgármestere egyeztetett dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel, a konzultáción számos javaslat született – közölte dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.
Pintér Bence, Győr polgármestere a találkozó után arról számolt be, hogy a legfontosabb kérdés az önkormányzatok finanszírozása volt, azonban véleménye szerint nem kaptak megnyugtató válaszokat.
A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára arról tájékoztatta a városvezetőket, hogy az idei évben Budapesten túl más önkormányzatok megsegítésére csak akkor van lehetőség, ha az adott települést a csőd fenyegeti. Kiderült továbbá az is, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a jövő évben csak jelképes mértékben csökkenne.
A Pénzügyminisztérium által felvázolt javaslat újabb szűk esztendőt jelent az önkormányzatoknak – hangsúlyozta Pintér Bence, majd hozzátette, hogy a vidék- és településfejlesztési miniszter jelezte, a költségvetési tárgyalások során ennél jobb pozíciókat szeretne kiharcolni az önkormányzatoknak. A politikus figyelmeztetett, hogy a városvezetők nem tartják elégségesnek a Pénzügyminisztérium által ismertetett javaslatokat, az önkormányzati rendszer pedig az összeomlás szélén áll.
A polgármesterek javaslatokkal érkeztek
Dr. Cser-Palkovics András beszámolt arról, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége részt kíván venni a kormányzat által bejelentett alkotmányozási folyamatban, különösen annak meghatározásában, hogy mely feladatokat végezzék a jövőben az önkormányzatok és milyen finanszírozási környezetben.
A 2026-os évre vonatkozóan a polgármesterek kérték, hogy a 25 megyei jogú város arányosan kapja meg azt a pénzügyi támogatást a közösségi közlekedésre, illetve a szolidaritási hozzájárulás hátralévő részletére, mint a főváros. Indítványozták azt is, hogy a kormány 2027-ben jelentősen csökkentse a szolidaritási hozzájárulás mértékét, amelyet az előző évi helyi iparűzési adóbevétel legfeljebb 15 százalékában maximalizálnának. Kérték továbbá, hogy a megyei jogú városok 2027-ben annyi költségvetési támogatást kapjanak közösségi közlekedésre, mint Budapest, valamint javasolták a közétkeztetést terhelő áfa 5 százalékra csökkentését. Ezenkívül a polgármesterek az önkormányzatoknak biztosított állami költségvetési normatív támogatások összegét 2027-ben az infláció mértékéhez kötnék, valamint az önkormányzati dolgozók béremeléséhez kapcsolódó kompenzációt az állami költségvetésből fedeznék.
Kecskeméten már nagy a baj
A kecskeméti önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetbe került, ezért Szemereyné Dr. Pataki Klaudia, a település polgármestere költségcsökkentő intézkedéseket jelentett be. A politikus hangsúlyozta, hogy a takarékoskodást önmagukon kezdik, így öt helyett egy alpolgármester lesz, a szakbizottságok száma ötre csökken, és átgondolják a nem kötelező feladatok körét is.
Kiderült az is, hogy felülvizsgálnák a tanácsnoki rendszert is. A polgármester szerint a korábban meghatározott feladat- és hatásköröket mérlegelve kell eldönteni, hogy szükséges-e. A városi intézmények és vállalatok működése kapcsán konkrét összevonásokat vagy bezárásokat egyelőre nem nevezett meg. Az önként vállalt feladatokra fordított forrásokból a kötelező feladatok ellátására csoportosítanának át pénzt. Ennek célja a működés biztonságának fenntartására szolgáló fedezet biztosítása. A polgármester további tájékoztatást ígért az átalakítás lépéseiről.
A döntés hátterében feltehetően a település nehéz anyagi helyzete áll. Szemereyné Dr. Pataki Klaudia már júniusban jelezte, hogy Kecskemét helyi adóbevétele 2025-ben több mint 500 millió forinttal csökkent, és a 2026. májusi adófeltöltésnél is folytatódott a visszaesés. A város mozgásterét a szolidaritási hozzájárulás is szűkíti, ugyanis Kecskemétnek 2026-ra 7,6 milliárd forintos kötelezettséget állapítottak meg.
