Magyar Péter fűrésszel vágja le az Orbán-kormány szent teheneit
Magyar Péter miniszterelnök a hétvégén Kisvárdán, országjárásának legújabb állomásán belengette az árrésstop kivezetését. Véleménye szerint a jelenlegi inflációs környezetben az intézkedés megszüntetése nem okozna áremelkedést. Az árrésstop eredeti célja az élelmiszer-drágulás fékezése volt, mellékhatásként azonban lenyomta a mezőgazdasági felvásárlási árakat, és az élelmiszerláncok a veszteségeik miatt olcsóbb, gyengébb minőségű termékeket hoznak be.
Nem baltával, fűrésszel – sorra kerülnek a szent tehenek
A bejelentés nem meglepetés: a hazai inflációs szint miatt már várható volt, és a jegybank is pedzegeti a kivezetést. Bár a kampányban a Tisza Párt következetesen tagadta, hogy megszüntetné elődje jóléti intézkedéseit, az utóbbi hónapokban több ezzel ellentétes döntés született.
Június közepén egy kormányzati dokumentumból derült ki, hogy a kamatstopot októbertől kivezetik, ami több tízezer család törlesztőrészletét emelheti meg. A pénzügyminisztérium azzal indokolta a döntést, hogy a 2022 januárjában bevezetett intézkedés jelenlegi formájában nem tartható fenn, helyette a rászorultsági elvet érvényesítenék. A Széchenyi Kártya Program likviditási célú hiteleinél alkalmazott fix 3 százalékos kamatot júniusban azonnali hatállyal szüntették be, arra hivatkozva, hogy a forrásokat egyes vállalkozások nem az elvárt célra használták fel.
Június 27-én a parlament megszavazta a védett üzemanyagárak kivezetését is. Az intézkedés március 9-től volt érvényben, 595 forinton maximálta a benzin és 615 forinton a gázolaj árát. A Tisza először támogatta a meghosszabbítást, később kihátrált mögüle.
Rezsicsökkentés, szja-mentesség, Otthon Start – mi lesz a következő?
A Tisza piacbarátabb gazdaságpolitikában hisz, mint az Orbán-kormány, ami több szent tehén sorsát pecsételheti meg. Elemzők és piaci szereplők régóta szorgalmazzák a rezsicsökkentés átalakítását, ami jelentős költségvetési mozgásteret biztosíthatna. A kabinet vállalta, hogy 2030-ra megteremti az euróbevezetés feltételeit, ehhez jelentős kiadáscsökkentésre lenne szükség.
A helyreállítási tervhez kapcsolódó országspecifikus ajánlások között szerepel a lakossági energiaár-szabályozás felülvizsgálata, hogy az új rendszer jobban ösztönözze az energiahatékonyságot és a piaci versenyt. Magyar Péter korábban azt is mondta, hogy „a rezsicsökkentés humbug”.
Bizonytalan a kétgyermekes anyák szja-mentességének sorsa is, ami jövőre a 40 és 50 év közöttiekre is kiterjedne, valamint a 14. havi nyugdíj felépítése. Az Otthon Start Program kapcsán pénzügyi szolgáltatóktól származó információk szerint van olyan bank, amely arra készül, hogy hónapokon belül kivezeti a programot. Augusztus közepéig 56 ezer szerződést írtak alá 2000 milliárd forint értékben, a jelzáloghitelpiac kétharmadát az Otthon Start biztosítja.
Októberben Kármán András pénzügyminiszternek be kell mutatnia a jövő évi költségvetés tervezését, amiből kiderülhet, lesz-e elég pénz az előző kormány jóléti programjaira. A Tisza saját ígéretei – a nyugdíjasoknak szánt 200 ezer forintos Szép-kártya, a családi pótlék emelése, a 9 százalékos szja-kulcs az átlagkereset alatt, valamint a plusz 500 milliárdos forrásbevonás az egészségügyben – összességében 1200-1300 milliárdos kiadást jelentenek, miközben a költségvetési hiányt is csökkenteni kell.
Az árrésstop kivezetése 1-1,5 százalékkal emelheti az inflációt
Az árrésstopot az Orbán-kormány vezette be 2025. március 17-én, eredetileg 30 alapvető élelmiszer-kategóriára, ahol a kereskedők árrése nem haladhatta meg a 10 százalékot. Az intézkedés célja az élelmiszer-infláció letörése volt, a kormány akkori közlése szerint az érintett termékek ára már az első héten átlagosan 17,7 százalékkal csökkent. A szabályozást később meghosszabbították és kibővítették, jelenleg drogériai termékeket is érint. A jegybank korábban úgy számolt, hogy az árrésstopok összességében mintegy 1,5 százalékponttal csökkentették az inflációt.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a kivezetés nem járna ekkora inflációs hatással, mert hosszabb távon a gazdasági szereplők alkalmazkodnak, így csak fokozatosan emelnék az árakat. Augusztusban 1,3 százalékos volt az átlagos fogyasztói áremelkedés, az élelmiszer-infláció 1,4 százalékkal csökkent.
